A modern technológia mellett elődeink tudásából is meríthetünk a klímaváltozás elleni harcban
Kitta Gergely klímaszakértő az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszolt.
Menü
Gyerekkorom óta szenvedélyesen érdekelnek a hangok, talán mert vakon születtem, és azóta is gyengénlátóként élek. A gramofonlemezek gyűjtéséig ennek ellenére elég kacskaringós úton jutottam el. Előbb a népzenében merültem el, amiben nagy szerepe volt Sebő Ferencnek és az együttesének: 1974-ben egy gimnáziumi házibulin hallottam először a lemezüket, és rögtön elvarázsolt. Később elmentem a táncházukba is, és ott helyben eldöntöttem, hogy tekerőlantos leszek. A programozói fizetésemből megvettem az első hangszeremet, és a sok gyakorlásnak hála, ott tudtam hagyni a munkahelyemet. Előbb táncházi zenekarokban játszottam, majd megalapítottam a Cifra zenekart, két erdélyi és egy anyaországi táncházas muzsikussal 1990-től utcazenéltünk Svájcban. A tizenöt órás repertoárunkban szerepelt minden: magyar éttermi cigányzene, csárdás, mulatónóták, magyar és román népzenei darabok, virtuóz hangszerszólók, világszerte népszerű örökzöldek. Ezeket nemcsak az utcán játszottuk napi hat-nyolc órában, hanem felléptünk esküvőkön, idősotthonokban, iskolákban, éttermekben, sőt egyszer még egy elmegyógyintézetben is; mindenhol nagyon szerettek minket, és nem utolsósorban sok pénzt is kerestünk.
Bartha Ágoston hangász, népzenész és gramofonlemez-gyűjtő. Felbecsülhetetlen értékű kollekciójának digitalizált hanganyagát, amelynek törzsrészét a háború előtti magyar cigányzenés és magyar nótás lemezek adják, az MTVA vásárolta meg
1994-ben egy svájci kisváros régiségpiacán kaptunk helyet, egy olasz büfés mellett, aki annyira hálás volt a neki játszott olasz slágerekért, hogy egész nap bőkezűen osztogatta a százfrankosokat. Velünk szemben egy gramofonosstand állt, oda jártam gyönyörködni, majd néhány nap után úgy döntöttem, hogy beteljesítem régi vágyamat, és veszek egy táskagramofont.
Miután hazajöttünk Magyarországra, egy ismerősöm megajándékozott egy szatyor gramofonlemezzel, amelyen magyar cigányzene szólt. Ekkor döntöttem el, hogy ha már a sors így hozta, a jövőben főleg háború előtti magyar cigányzenés és magyar nótás lemezeket fogok gyűjteni. Elkezdtem járni az ócskapiacokat, hirdetéseket adtam fel, rádiós műsorokba telefonáltam be, gyorsan elhadarva a számomat: 0620-93-92-397, a villamoson a helyemet átadva idős nénikkel elegyedtem szóba. Arra is hamar rájöttem, hogy a kórházi reumaosztályok várójában lehet a legtöbb ráérő idős emberrel beszélgetni; ilyenkor gyorsan a gramofonlemezekre tereltem a szót, hátha van egy-két elfeledett kincs a birtokukban. Ezeket a technikákat a mai napig alkalmazom, mellette járom az országot, most például éppen Salgótarjánba készülök egy kupac lemezért. Ilyenkor vagy szerencsém van, vagy nem, de mindenképpen megéri a fáradságot, hiszen az emberekkel való kapcsolat és a családi történeteik meghallgatása ma is éppen olyan fontos nekem, mint amikor a táncházas időkben Erdélyben jártam gyűjteni.
A gramofonlemez-gyűjteményem ma nagyjából tizenötezer darabból áll, persze sok dupla példánnyal. A törzsrész, a körülbelül háromezer magyar cigányzenés lemez valószínűleg a világ legnagyobb ilyen jellegű kollekciója. És ami nagyon fontos, a felvételek mindegyikét katalogizáltam és digitalizáltam is a legmodernebb lejátszótechnikák segítségével. A honlapomon megtalálható táblázatban az ember csak rákattint a leltári számra, és azonnal felcsendül a muzsika, sőt az eredeti lemezcímke képe is megtekinthető.
A magam módján folytatom a családi hagyományt, hiszen nagyapám, Medgyaszay István, a vasbeton-építőművészet hazai úttörője is szenvedélyes gyűjtő volt: Erdélybe, illetve Indiába járt kutatni a népi építészetet. Az utána maradt gazdag örökségnek a húgom a kezelője. Hozzá hasonlóan magam is adhatok valamit a jövő nemzedékeinek: ezek a felvételek világos bizonyítékai annak, hogy a sajnos még ma is gyakran lenézett cigányzene minden magyar ember közös kincse.
Kitta Gergely klímaszakértő az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszolt.
A fizikai mellett a mentális egészségünkre is hatással van a klímaváltozás. Az ökoérzelmekről és a lehetséges megküzdési módokról Ágoston-Kostyál Csilla kutatót, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének munkatársát kérdeztük.
Tkacsik Márta, a budajenői Patikakert alapítója felelősségről, alkalmazkodásról, cselekvésről és a közösségek újraépítéséről ökológiai válság idején.
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.
A KIX alkotói tizenkét éven keresztül követték a kallódó kamaszgyerek, Sanyi életét. De lehet-e fejlődéstörténet hőse az, akinek a nevéhez egy gondatlanul előidézett tragédia is tapad? Hogyan segíthet nehéz sorsú nagyvárosi gyerekeknek a kitörésben egy hobbiprojektnek indult dokumentumfilm? Révész Bálintot, a film egyik rendezőjét kérdeztük.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
