Muszáj szembenéznünk a valósággal
Mit jelent az, hogy a polikrízis korszakában élünk? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatót kérdeztük.
Noha a karate bemutatósportágként már többször is szerepelt az olimpiai programban, érmeket Tokióban osztottak először. Ennek köszönhetően talán nem csak a Jackie Chan-filmek jutnak majd az emberek eszébe róla. Ön is filmélmények hatására ment le annak idején az edzőterembe?
Nem igazán. Nagyon mozgékony gyerek voltam, az a típus, aki annyira szereti a testnevelésórát, hogy ő az első, aki átöltözve várja a tanárt. Rengeteg sportot kipróbáltam, majd egyszer egy iskolai szórólap hatására megkértem anyukámat, hogy írasson be karatéra is. Ő persze rögtön igent mondott, hátha akkor elalszom végre esténként.
Hárspataki Gábor karatéka törött orral küzdve, egy utolsó másodperces fejrúgással került a tokiói olimpia elődöntőjébe, és bronzérmével történelmet írt mint a sportág első magyar dobogósa.
Végül a kumite szakágnál kötött ki, ez micsoda pontosan?
A kumite szó küzdelmet jelent, és az 1970–80-as években fejlődött önálló karateszakággá. Kezdetben úgy tűnt, én inkább a katában, azaz a formagyakorlatokban leszek sikeresebb, mégis váltottam. Szerettem az edzéseken verekedni, már egészen kicsiként folyton azt figyeltem, hogy az idősebbek miket tudnak már ütni-rúgni, milyen látványosan harcolnak, így egy idő után az edzőim is érezték, hogy az a vonal jobban fekszik nekem. Tizenöt évesen már célzottan azért jöttem át az MTK-ba, hogy a kumitében még jobban megerősödjek.
Sorra jöttek az eredmények is, és most itt az olimpiai harmadik hely. Ma, amikor sok fiatalnak a küzdősport egyet jelent az mma különféle fajtáival, lehet még reneszánszuk a tradicionális változatoknak, mint a karate, a birkózás vagy a vívás?
Én hiszek benne. Az immár háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron, a birkózó Lőrincz testvérek és talán az én sikerem is hozzájárul ahhoz, hogy egyre több gyerek akarjon a páston vagy a tatamin szerepelni. Magyarország szerencsére igazi sportnemzet, ahol egy tehetséges fiatal sok támogatást kaphat. De nem lehet elégszer elmondani, hogy a tehetség kitartás és szorgalom nélkül semmit nem ér. És kell valami egyéni plusz is. Nekem például talán az egyik legnagyobb erősségem, hogy alapból óriási a küzdőszellem bennem. Emellett ösztönös típus vagyok, amit érzek, azt teszem, a mérkőzések alatt sem mérlegelek soha az egyes technikák közt.
Ez a volt a tokiói siker kulcsa is?
És hogy van egy remek csapat mögöttem. Fischer Mihállyal, az edzőmmel szinte apa-fiú kapcsolatban vagyunk, és szintén rengeteget köszönhetek a mentáltréneremnek, a sportpszichológusomnak, a személyi edzőmnek, a masszőrömnek is.
„Akikkel profivá nőtte ki magát ez a stáb egy amatőr sportág mellett”, mondta némi iróniával az olimpia után.
Nyilvánvalóan jó volna átkerülni a profik kategóriájába, ami több figyelemmel jár. De nem szeretnék panaszkodni. Amióta 2016 augusztusában a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bejelentette, hogy a karate bekerült a tokiói programba, minden segítséget megkaptunk a felkészüléshez. Örülök, hogy itt is jól be tudtam mutatkozni, és hogy a nagyközönség számára is nyilvánvaló lett, amiről eddig csak egy szűk kör tudott: mi, magyarok évek óta ott vagyunk a nemzetközi karateelitben. Nagyon reménykedem benne, hogy ezt lesz még lehetőségünk előbb a 2023-as hazai rendezésű világbajnokságon és a 2024-es párizsi olimpián is bebizonyítani.
Mit jelent az, hogy a polikrízis korszakában élünk? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatót kérdeztük.
Kitta Gergely klímaszakértő az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszolt.
A fizikai mellett a mentális egészségünkre is hatással van a klímaváltozás. Az ökoérzelmekről és a lehetséges megküzdési módokról Ágoston-Kostyál Csilla kutatót, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének munkatársát kérdeztük.
Tkacsik Márta, a budajenői Patikakert alapítója felelősségről, alkalmazkodásról, cselekvésről és a közösségek újraépítéséről ökológiai válság idején.
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.