Némi képzavarral élve, már a csapból is a mesterséges intelligencia folyik, hiszen alig maradt az életünknek olyan szegmense, amire ne hatna. Ráadásul sokszor fogalmunk sincs arról, hogy a háttérben miképpen működik és fejti ki hatását. Az oktatás terén is kulcsfontosságú a mesterséges intelligenciáról beszélni, annak pozitív és negatív hatásait tanárok és tanulók is nap mint nap megtapasztalják.

Márciusban a Ferencvárosi Sport Általános Iskola és Gimnáziumban jártunk, ahol Máté István interdiszciplináris tervező, digitális szakértő tartott előadást az iskola tanárainak a legmodernebb digitális technológiákról és persze a mesterséges intelligencia hatásairól és lehetőségeiről. A patinás iskola 130 éves, sportiskolaként harminc éve működik, míg támogatott sportiskolaként 13-14 éve. Az idejáró tanulók sokoldalú sportfejlesztésben vehetnek részt, ami akár az élsport felé is jó alapot biztosít számukra.

Máté Istvánnal készült korábbi interjúnkban elmondta, hogy a pedagógusok szerinte sokszínű közösséget alkotnak, de egyre nő köreikben a nyitottság az AI használatára, például óratervekhez, vagy éppen vizuális tananyagokhoz is használják. Eközben úgy véli, hogy a figyelem és a közösségépítés továbbra is emberi feladat marad, ami felértékeli a pedagógus szerepét.

Az interjú itt olvasható:

Ha eljön a szuperintelligencia kora, senki sem tudja, mi következik | Magyar Krónika

Máté István interdiszciplináris tervező, digitális szakértő. Egy Ózd melletti kistelepülésen, Borsodszentgyörgyön él és dolgozik. Őszintén hisz abban, hogy …

Máté István interaktív előadása elején arról kérdezte a jelen lévőket, hogy mely AI eszközt használata ismerős már számukra. Nem nagy meglepetésre a Chat GPT végzett az első helyen 69 százalékkal, míg a Google Gemini és a Copilot alkalmazásokat 15-15 százalék használja a mindennapokban. Hazai felmérések szerint a munkaképes lakosság 30 százaléka használja jelenleg a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat, a tanárok óratervezésre, tananyag készítésre, adminisztratív feladatokhoz és értékelésekhez leginkább. A szakértő szerint a jövőre nézve éppen ezért kulcsfontosságú feladat az alkalmazkodóképességek erősítése, az érzelmi és társas kapcsolatok és a holospecializmus fejlesztése (a holisztikus szemlélet és a speciális szaktudás ötvözése).

Mivel folyamatosan módosulnak a tanulási formák, az aktív oktatási módszereknek egyre nagyobb szerepe lesz, akár a diákok motiválásában is. Máté István úgy véli, hogy a jövő az AGI szintű mesterséges intelligenciáé, az okos tankönyvek megjelenésével és az automatizáció még erősebb növekedésével. (Az AGI=Általános Mesterséges Intelligencia, ami már eléri az átlagos ember szintjét minden kognitív feladatban, a tanulásban az alkalmazkodó tanulás és az absztrakt gondolkodás is jellemzi). 

Az előadás kreatív példákkal is segítette a tanárokat: Velence történetét például egy számítógépes játék világán keresztül is be lehet mutatni, amellyel akár 30 százalékkal is javulhat a tananyag megértése. Máté István emellett beszélt egy olyan speciális VR-típusú szemüvegről is, amelynek használatakor az AI érzékeli majd, hogy melyik tanuló mennyire tud koncentrálni, és aki esetleg kevésbé, annak az AI elmagyarázza még egyszer a tananyagot, a jobban haladók viszont tovább tudnak lépni. 

A szakértő természetesen kitért a problémákra is: a csalásveszélyre, az AI okozta szorongásra, vagy éppen motiválatlanságra a diákok körében, ami akár kognitív leépüléshez is vezethet. Sőt, sajnos a társadalmi szakadék is növekedhet a használók és a nem használók között. 

Lauth Gábor, a Ferencvárosi Sport Általános Iskola és Gimnázium igazgatója is elmondta tapasztalatait arról, hogy a tanárok mennyire nyitottak a modern digitális technológiák felé:

„Nálunk ezzel nincs probléma, ezt az előadást is pontosan ezért szerveztük. A mesterséges intelligenciát sokan használják a tanáraink közül, én magam is, a fiatalabb kollégák pedig már készség- és napi szinten. Jól működik a tudásmegosztás is közöttünk, mindenféle féltékenység nélkül. Jövő szeptembertől szeretnénk felállítani egy innovációs munkaközösséget is.”

Persze a diákok is használják a mesterséges intelligenciát, ők azonban jelenleg még elsősorban puskázásra, sajnos volt, akit érettségin is rajtakaptak. De persze vannak jó példák is. Kapcsolatban álltak a Milton Egyetemmel, ahol a projektmunkák készítésénél a diákok már komolyan bevonták a mesterséges intelligenciát.

Zalánfi Ervin Csaba honvédelmet és belügyi rendészeti ismereteket tanít itt és a Táncsics Gimnáziumban is, katonai oktatóként. Ő a munkája során napi szinten használja a különféle mesterségesintelligencia-megoldásokat. Először a ChatGPT-t használta, de mióta NKE mesterképzésben résztvevő hallgatóként ingyenes hozzáférése van a Geminihez, prezentációk készítéséhez, és forráskutatáshoz is igénybe veszi.

„Nagyon sok munkaidőt takarít meg. Igaz, hogy alaposan validálni kell a visszakapott anyagot, de még így is kisebb energiabefektetéssel ellenőrzöm vissza, mintha sok órát eltöltenék például egy prezentáció elkészítésével – mondja. A diákok AI-használatával kapcsolatban azonban rengeteg problémát érzékel: „Szerintem ők ezt még csupán kényelmi dolognak fogják fel, ami persze változhat a jövőben, Most még többnyire megadják a »kisinasnak« a feltételeket, hogy készítse el ezt meg ezt a beadandó dolgozatot, majd nyomnak egy entert, és három perc múlva ott a dolgozat.”

Zalánfi Ervin szerint így egy 30 fős osztályból a 60%-nak nagyjából megegyezik az elkészített anyaga. Segítségképpen mindig elmondja a diákoknak, hogy a mesterséges intelligencia használatakor milyen feltételeket, promptokat adjanak meg, milyen szempontok szerint keressenek. A gimnázium 11. évfolyamában tanítja a honvédelmet, és úgy látja, az amúgy is háttérbe szoruló kritikai gondolkodáson nem segít az AI térnyerése. „Abban, hogy ez változzon, hatalmas szerepe lesz a tanároknak. Addig a pontig azonban nem szabad eljutni, hogy a mesterséges intelligencia használjon ki minket” – mondja.

Fazekas Anna történelmet és földrajzot tanít az iskolában. Elmondása szerint földrajzórán tudják talán legjobban kihasználni az AI adta lehetőségeket, például háromdimenziós szimulációk esetében, de térképekhez és kvízekhez is jó eszköz. Főleg otthon, gyakorláshoz szokta ajánlani. A ChatGPT-t és a Geminit ismerik leginkább.

„Történelemórán próbálkoztam már korábban beadandókkal, de ezt elvetettem, mert csak ChatGPT-t használtak hozzá. Ezzel alapvetően nem is lenne gond, viszont arra sem vették a fáradtságot, hogy az általam kiadott forrásanyagot használják, így a végeredmény nem volt jó. Én úgy látom, akár már 5-10 éven belül gyökeresen megváltozhat a tanári munka, de nem aggódom azon, hogy ne lenne ránk szükség a jövőben, az önvezető autók sem vették át az irányítást. Forradalmi változás zajlik, amitől természetes, hogy megijedünk, de aztán a dolgok szerintem szépen visszatalálnak a megfelelő mederbe.”

Fotók: Bíró Mátyás