A tervek szerint a templomépület, a múzeum és a látogatóközpont március végén nyitja meg kapuit. A többcélú múzeumépületbe a korábban a templomban őrzött bútorok és tárgyak egy része, valamint a majdani kiállításhoz szükséges elemek kerülnek be. A múzeumba került többek között két barokk gyóntatószék, a régi oltárkép, a Szent Anna-oltár, valamint a nagyobb restaurálást igénylő szószék. A pincében kialakított kőtár különleges gyűjteménnyel készül a megnyitásra.
A főhajó, a kereszthajó és a szentély új tarnaszentmáriai kőburkolatot kapott, a sekrestye, az oltár és az ambó felújítása is elkészült. A sekrestye háromszáz éves bútorai restauráláson estek át, a déli mellékoltár, a Szent Imre-oltár is teljes pompájában tér vissza, az északi Szent Sír-oltár pedig szerényebb formában jelenik meg. A templomba két új gyóntatószék is került.
Az apátság közelében lévő forrás helyiségét is újraburkolták, a templom északi oldalán pedig elkészült a körmeneti út. A vízbázisvédelem miatt nagyobb parkoló nem épülhetett, de egy akadálymentes férőhely a látogatóközpont mellett helyet kapott, itt akadálymentes mosdót is kialakítottak. A városi parkolóból érkező látogatók egy rövid, 500 méteres sétával érhetik el az apátságot.
A felújított apátsági templom készültségi állapotáról Rudolf Mihály építész számolt be a Szent István Televíziónak.
A Bél nemzetségből származó II. Kilit egri püspök 1232-ben alapította a Boldogságos Szűz ciszterci apátságot, építői a Pilisből jött szerzetesek voltak. Ez Magyarország egyetlen épségben megmaradt kora gótikus és román stílusú ciszterci apátsági temploma. A vesztes muhi csatából menekülő IV. Bélát állítólag itt érte utol az őt üldöző tatár különítmény, de a király emberei visszaverték a támadást. A középkorban Bélháromkútnak nevezték az apátságot. 1495-ben Bakócz Tamás egri püspök kezelésébe került, az 1530-as évekre néptelenedett el teljesen. A török időkben tönkrement templomot a 18. században építették újjá. A 20. század harmincas éveiben Lux Kálmán vezetésével kezdődtek meg a műemléki helyreállítási munkák, amelyek aztán az ötvenes években folytatódtak. A templom külső helyreállítását Rados Jenő professzor tervei alapján 1964-ben végezték el.
A bükki kéktúraszakasz a közelben halad el, emellett számos izgalmas kirándulóhely is elérhető innen. Az egykori mészkőbányánál lévő Bél-kő kilátóhelyről csodálatos a panoráma, ellátni a Börzsönyig és a szlovákiai hegyek is feltűnnek. A közeli Gyári-tó remek pihenőhely, az itt lévő népszerű vendéglő fogásait, vad- és halételeit kár lenne kihagyni. Gyerekekkel a Bél-kői tanösvényt érdemes bejárni.
Így járjuk a rengeteget – sasok és ölyvek közelségében, a Bükk tetején | Magyar Krónika
Feküdjünk le a szirti sziklagyep virágai közé, szívjuk magunkba a kristálytiszta levegőt, bámuljuk hosszan a leírhatatlan tájat és az égen úszkáló felhők so …
Forrás: egriugyek.hu, heol.hu, Szent István Televízió, Magyarország – Az útikönyv
Fotók: Szent István Televízió, Wikipédia
