A kiállításon többek között rézkarcok, festmények és álló homokképek is láthatók. Cakó Ferenc a báb, homok és a gyurma animáció mestereként írta be magát a hazai animáció történetébe, ám ez a kiállítás is bizonyítja, hogy egyedi technikával készült képei, rézkarcai is különlegesek és kiválóak.
Cakó Ferenc Budapesten látta meg a napvilágot Fassel L’Ousa Ferenc festőművész gyermekeként, a Cakó nevet csak később vette fel. A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola elvégzése után a Pannónia Filmstúdióban dolgozott. 1973 és 1991 között olyan gyurmafilmsorozatok kerültek ki a keze alól, mint a Sebaj Tóbiás, a Zénó vagy a Töf-töf elefánt. Nemzetközi hírnevet az Ab ovo / Homoknyomok (1988) című alkotás hozott számára Cannes-ban, majd a Hamu (1994) elnyerte a Berlinale Arany Medve-díját rövidfilm kategóriában. 1995-ben létrehozta saját stúdióját, ahol gyurma-, báb-, papír- és különösen homokanimációs technikáival vált világszerte ismertté.
Művészetét az absztraktból kibomló figurativitás, az ember és társadalom feszültségeit megjelenítő, dinamikusan változó formavilág jellemzi. Homokanimációs előadásai és filmjei műfajteremtő újításként arattak sikert világszerte, amit számtalan rangos fesztiváldíj, többek között Annecy, Barcelona, Kecskemét vagy Valladolid elismerései is igazolnak. 2024-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
A kiállítás 2026. január 15-ig látogatható.
Nyitókép: Magyar Művészeti Akadémia / Facebook
