2850 kilométer hosszú, és 10 országon folyik át. 295 Duna-híd van, ebből Magyarországon 20. Budapesten 9 közúti és 2 vasúti híd íveli át a folyót. A leghosszabb híd 2250 méteres, a szerbiai Béska közelében keresztezi a Dunát.
Legszűkebb pontja a Kazán-szorosnál van, ott 151 méter széles, a víz mélysége 75 méter. A budapesti vízmélység 3–10 méter.
Signor Danubio
Ez a tagbaszakadt, szakállas férfiember maga a Duna. Legalábbis Bernini ilyennek formázta. A római Piazza Navona szökőkútja, a Fontana dei Quattro Fiumi (négy folyó szökőkútja) négy kontinens négy nagy folyóját jeleníti meg. A Nílus, a Gangesz és a Río de la Plata mellett Európát a Duna képviseli. A szobor X. Ince pápa megrendelésére készült.
Danubius-kút
Ez a szoborcsoport pedig Budapesten, az Erzsébet téren található. Fessler Leó szobrászművész a fent magasodó férfialak – Danubius, avagy Ister – alá három félmeztelen nőként a Tiszát, a Drávát és a Szávát ábrázolta.
Kavics, ami ehető
Ez a retró édesség színes cukormázzal bevont mogyorós finomság, kék, sárga, szürkésfehér, zöld és rózsaszínű. 1964-ben kezdték gyártani a Duna Csokoládégyárban.
Ember a vízben!
1887. június 18-án történt Magyarország egyik legsúlyosabb vízi katasztrófája. Paksi katolikus hívek indultak aznap Kalocsára búcsúba, és a város déli részén álló biskói révnél szálltak fel a kompra. Gyermekek, nők, munkások, akikhez a dorogi búcsúsok is csatlakoztak egy fiákerrel. A Paks és Dunaszentbenedek között közlekedő komp elég rozoga volt, öreg fenyőkből tákolták össze. Így sem lett volna baj, ha nem terhelték volna túl. De aznap az előírt százötven fő helyett több mint háromszázan szálltak fel a 10-15 méter hosszú, 5-6 méter széles járműre. Az erős szélben és sodrásban a komp nem tudott elindulni a partról, az embereket a folyó felőli részére terelték, majd hirtelen a másik oldalra mentek át. A jármű megbillent, és alig néhány méterre a parttól süllyedni kezdett. A környékbeli halászok és vízimolnárok látva a vízbe esett embereket azonnal csónakba szálltak, hogy segítsenek, de már későn. Az úszni nem tudók a mélybe rántották társaikat, egy kántortanító is hősi halált halt, miután több tanítványát megmentette. A halálos áldozatok száma 216 volt, közöttük csecsemők, kicsi és nagyobb gyermekek, felnőttek, több idős. Néhányan pár nappal később tüdőgyulladásban haltak meg. A tragédia nyomán 150 gyermek maradt árván.
És akkor jött Wesselényi
„Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek” – így írt báró Wesselényi Miklós a legnagyobb dunai árvízről, amely 1838-ban volt. Wesselényi maga is aktívan részt vett a mentésben. A tetőzés idején a Józsefváros, az Erzsébetváros és a Ferencváros legnagyobb részét több mint két méter mély víz borította. Az árvíz 153 halálos áldozatot követelt.
Az Ínség-szikla…
egy sziklaszirt a Dunában a Gellért-hegy lábánál. A nevét onnan kapta, hogy csak igen alacsony vízállásnál, „ínség idején” látható. Az utóbbi években többször látható volt, az viszont, hogy idén kora tavasszal előbukkant, ritkaságnak számít.
Szép is, kék is, Strauss is
A szép kék Dunánál. Ez lett volna a címe a Kék Duna keringőnek, melyet ifjabb Johann Strauss 1866-ban komponált, és a folyó hangos névjegyének tekinthető. A verssor Beck Károly Izidor, avagy Karl Isidor Beck költő művében szerepelt, és ha minden igaz, nem is Bécshez köthető, hanem Bajához, ahol a költő világra jött. Strauss eredetileg kórusműnek írta meg a dallamot, hangszeres darabnak a párizsi világkiállításra dolgozta át.
Mi moshatja el?
Hatvan pár öntöttvasból mintázott cipő. Kisebb és nagyobb félretaposott bakancs, fűzőjét vesztett félcipő, viseltes trottőr. A második világháború végén a nyilasok által a Dunába lőtt zsidó áldozatok 2005-ben felállított emlékművét sokan keresik fel az Országház közelében. A megrendítő szobor ötlete Pauer Gyula szobrászművésztől és Can Togay filmrendezőtől származik. A vascipők felidézik a Budapesti tavasz című film egyik jelenetét, ahol a főszereplő szerelmét kiszabadítani rohan le a Duna-partra, de már csak a cipőjét találja ott.
Majd elragadt, és körbe-körbecsavart az ár
A Duna partján magasodó váci börtön elszegényedett nemesifjak konviktusának épült, de az 1848–49-es szabadságharc után az egyik első börtönépület lett. Itt raboskodott a kadét, esztergályos, hadifogoly, válogatott öttusázó és költő Gérecz Attila, akit 1950-ben kémkedés vádjával tíz évre ítéltek. A fiú készült a szökésre, majd a Duna áradásakor eljött a megfelelő alkalom. 1954. július 18-án, miután kitartó munkával sikerült elfűrészelnie a cella rácsait, kipréselte magát a szűk résen, és az áradó Dunába ereszkedett. Víz alatt mintegy ötven métert úszott, ott átmászott egy kerítésen, és folytatta az úszást. A víz hideg volt, ruhái súlyát alig bírta. Gyakorlott úszóként is a végkimerülés határán jutott partra. Budapestre érve barátnőjéhez ment, de három nap múlva elfogták, és visszavitték Vácra. Onnan a forradalom idején szabadult ki, részt vett a harcokban, és november 7-én egy orosz tankból lőtték le a Klauzál utcánál.
A bajai halászlé: identitás
Főzök egy halat – ez a mondat Baja környékén csakis férfiak száját hagyja el, a bajai halászlé főzése ugyanis apáról fiúra szálló örökség, feladat, dicsőség. A nők legfeljebb a gyufatészta körül sertepertélhetnek. A halászlének ez a típusa gyors, és nem kell utána órákig mosogatni. Ahány fő, annyiszor 50-60 deka hal (ponty, szürkeharcsa) és 5-6 deci víz kell hozzá. Meg persze finomra őrölt pirospaprika és apróra vágott hagyma. Az ugyancsak kötelező kellékként említett szűkülő szájú bográcsban nagy lángon, úgymond „hab alatt” főzik a halat, és amikor a gőz fölé tartott tenyerünk ragacsos lesz, kezdhetünk készülődni a terítéssel. A közhiedelemmel ellentétben a tészta nem feltétele, hogy a halászlét bajainak mondják, a főzés módjától függ. Íratlan szabály, hogy a tányérokba az meri ki az ételt, aki főzte, de ha egyszer elkészült a hallé, ez már részletkérdés. Van még valami. Jó étvágyat!
Nyitókép: Prédikálószék Fotó: Földházi Árpád
