A víztudományi kar missziója a hazai vízgazdálkodási mérnökök utánpótlása, jól gondolom, hogy ehhez nem is lehetne autentikusabb képzési helyszínt találni Bajánál?
A Duna mellékága, a Sugovica közvetlen közelében található a kar kampusza, de a jó fekvés mellett a vízkárelhárításban és vízhasznosításban egyaránt jó adottságokkal rendelkező helyi vízügyi igazgatóság miatt is Baját választották helyszínnek a képzés immár hatvanéves történetének kezdetén. Az öntözés, a vízrendezés, az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés hazai infrastrukturális fejlesztése a gyakorlatban azonnal bevethető üzemmérnököket igényelt. A kar a mai napig a gyakorlatorientáltságáról híres, nemcsak a folyamatos terepi mérőgyakorlatok miatt, hanem mert a képzés a vízügyi szolgálat és a víziközmű-ágazat bevonásával, együttműködésével zajlik, például számos oktatónk az terepen dolgozó tudományos fokozattal rendelkező szakember. 2017-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez való csatlakozással ez a kötődés csak erősödött, hiszen akik a vízügyben dolgoznak, közszolgálatot látnak el.
Ez a szemlélet a szakok, szakirányok bővülésében is tükröződik?
Igen, az építőmérnök és a környezetmérnök alapszak mellé megalapítottuk a vízügyi üzemeltetési mérnöki képzést, amely kifejezetten vízlétesítmények működtetésére készíti fel a mérnököket. A mesterképzés területén is ágazati igényekhez igazodtunk. Öt évvel ezelőtt alapítottuk meg nemzetközileg elismert vízdiplomaták, vízügyi szakértők bevonásával a nemzetközi vízpolitikai és vízdiplomáciai mesterképzési szakot, majd tavaly elindítottuk a vízkárelhárítási mesterképzést az aszály-, árvíz-, belvíz- és vízminőséggel kapcsolatos kárelhárítási feladatok ellátására, hiszen a szélsőséges időjárási viszonyok egyre több kárt okoznak.
A kutatások is kapcsolódnak az éghajlatváltozáshoz?
A klímaváltozással egyre nagyobb intenzitású és lefolyást okozó csapadékok várhatók, amelyek egyre nagyobb árhullámokat váltanak ki a vízfolyásainkon. A Duna vízgyűjtő területén van egy kísérleti mintavízgyűjtő területünk, az ott végzett vizsgálatok alapján az árvízvédelmet segítjük új tervezési értékek meghatározásával. Mindemellett a tartós kis vízállások is jellemzők. A Duna nem lép ki a középvízi medréből, a szárazon maradt hullámtereket pedig benövi a nem kívánatos növényzet. Emiatt nő a mederérdesség, ami növeli a mederellenállást – ez az oka annak, hogy azonos vízhozamoknál egyre magasabb a vízállás. Nagyvízi mederkezelésre lenne szükség, ezek a beavatkozások azonban természetvédelmi szempontból aggályosak lehetnek. Ezért egy nagy ívű program keretében új módszer alapján mérjük és számítjuk az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, vizsgáljuk a tervezett beavatkozások hatásait.
Tekintélyes eszközállományra lehet szükség ehhez.
Az NKE-hez való csatlakozás eszközállomány-fejlesztéssel is járt. Mérő- és kutatóhajóink műszerei képesek a medermorfológia nagy pontosságú felvételezésére, vízsebesség-eloszlások, hordalékhozamok mérésére. Nemzetközi kutatásokban is részt veszünk, most készítünk elő egy műholdalapú vizsgálatsorozatot. A műholdak speciális szenzorai különböző szélességű hullámsávokat képesek érzékelni, ezek intenzitását mérik, az eredményeket a földfelszíni sajátosságokkal egybevetve értelmezzük. Mondok egy példát. Az algák túlzott elszaporodása, az algavirágzás az egyik legfontosabb kutatási irányvonalunk, nemzetközileg elismert, kiváló algászakértőink vannak, van elektronmikroszkópunk, genomikai laborunk, képesek vagyunk az alga dns-ének szekvenálását elvégezni, és a rendelkezésünkre áll a Magyarországon egyedülálló valós idejű algamonitorozó bójarendszer. A mérések és a műholdas felvételek összefüggései alapján pedig a világon bárhol fel tudjuk térképezni a különböző algatörzsek koncentrációjának változásait.
