A 2021 szeptemberében indult PajtaKult célja, hogy összehangolja mindazon törekvéseket, amelyek a Kárpát-medencében fellelhető pajtákban és csűrökben zajlanak. Horváth László, a Fonó ügyvezetője a kezdeteket felelevenítve korábbi interjúnkban elmondta, hogy minden helynek van egy nullpontja, ahonnan már nincs lejjebb. Ha azonban azon a nullponton rátalál valaki, megadatik a lehetőség az épülésre, újjászületésre. Így történt ez a pajtákkal is. „Egyszerűen már nem tudott lejjebb szakadni a mennyezetük, még jobban bedőlni a faluk. Azonban lehettek bármilyen rossz állapotban is, a hely szelleméből akkor is megőriztek valamit. Erre érzett rá mindig valaki – akár családi kötődésből, akár a táj szeretetéből –, aki azt mondta, hogy ennek az épületnek küldetése van, segítsünk neki, hogy be tudja teljesíteni.” 

A Fonó pajtaépülete ma nemcsak a hazai nép- és világzene fővárosi eseményeinek, koncertjeinek, táncházainak helyszíne, de a nemzetközi zenei körforgásba is bekapcsolódott. Huszonöt éves volt a Fonó, amikor megszületett az igény a megújulásra. Az addig levegőtlen, fénytelen pajtatérnek kibontották az oldalát, és ahogy Horváth László fogalmazott, szó szerint megvilágosodtak, a tér pedig fellélegzett. Úgy érezték, hogy ha egy kis energiabefektetéssel ennyi változást sikerült elérni a Fonónál, ezt a tapasztalatot másokkal is meg kell osztani. Felfedezve, hogy mennyi hasonló, megújulásra váró pajta van országszerte, valóságos mozgalmat indítottak.

Istállóból vendégház, pajtából koncerthelyszín

Tárkány-Kovács Bálint cimbalomművész és Albicz Ágnes építész egy majd kétszáz éves parasztházat vásároltak a Veszprém vármegyei kis településen, Vigántpetenden. Nemcsak a régi parasztházat újították fel, hogy a saját otthonuk legyen, hanem az istállóból vendégházat, a pajtából pedig kultúrpajtát álmodtak.

Töltsük meg élettel az évszázados tereket! | Magyar Krónika

Tárkány-Kovács Bálint cimbalomművész és Albicz Ágnes építész Vigántpetenden talált otthonra. A PajtaKult stábja újjászületett parasztházukba látogatott.

Ágnes és Bálint ahogy beköltöztek gyermekeikkel a lakóházba, rögtön úgy érezték, hogy az istálló és a pajta izgalmas épülete egyaránt gondolkodásra hívja őket. Rátaláltak a megoldásra, az istállóban két vendégszobát alakítottak ki saját zuhanyzóval, amelyeket kiadnak. Az egyik szoba neve Vigánd, a másiké Petend – utalva a két eredeti település nevére. A majd kétszáz éves ház a környező kihunyt vulkánok bazaltjából épült, ezért a Vigánd szobában vakolatlanul hagyták az egyik gyönyörű kőfalat, hogy a vendégek is láthassák. A Petend vendégszobában pedig csodaszép, faragott parasztágyak várják a látogatókat. Az ideérkezők a város és a munka rohanásából kilépve megtapasztalhatják, hogy milyen egy parasztház nyugalma.

A házaspár szerette volna élettel megtölteni a pajta hatalmas tereit is. Nyáron a kertben már állt a színpad a Művészetek Völgyének egyik udvaraként. Bálint a pajtateret kétféleképpen szeretné használni. Nyáron, jó időben a pajta ajtajába teszik majd a színpadot, ami „ki is csordul” az ajtó elé, a közönség pedig a kertben, a diófa alatt tud helyet foglalni, ahol legalább háromszáz ember elfér. Rosszabb idő esetén, télen, esőben pedig bentre képzeli el a színpadot, bár így olyan sok ember nem fér majd el, mint a kertben, a pajtaélmény és a bukolikus terek varázslatos hangulata azonban bőségesen kárpótolja őket.

Istállóból vendégház, pajtából koncerthelyszín | Magyar Krónika

Tárkány-Kovács Bálint cimbalomművész és Albicz Ágnes építész Vigánd Vendégházába és Pulsatores Pajtájába látogatott el a PajtaKult stábja.

Koncertteremként született újjá az őrségi pajta

Rácz Zoltán csellóművész és felesége első látásra beleszeretett az őrségi tájba, és amikor Kovácsszeren rátaláltak egy eladó portára, a megvásárlása mellett döntöttek. A százéves porta gyönyörű belső terének lelke a konyha kilenckenyeres kemencével, sütősparhelttel. Amikor pedig Zoltán az udvarról először belépett a pajtába, és felfedezte a hatméteres belmagasságot, a térben rejlő lehetőségek azonnal magukkal ragadták. Rögtön jött az ötlet: itt muzsikálni kell!

A Rácz Cello Quartett alapítója szerint a pajtájának ugyanolyan jó rezgése van, mint az Őrségnek: pajtatulajdonosként és csellóművészként itt mindkét hivatása egymásba kapcsolódhat. Csatlakoztak az őrségi nyitott porták kezdeményezéshez, és azt adták jószívvel, amihez valóban értenek: a zenélést. A Rácz Cello Quartett először a pajta zárt tetőrésze alatt muzsikált a helyieknek. Fantasztikus élmény volt az előadók és a hallgatóság számára egyaránt. Zoltán akkor gondolt először arra, hogy a pajtából lehetne koncertterem, ráadásul a hatalmas hátsó kertre nyíló épület még a kint és bent összekapcsolásának lehetőségét is magában rejti.

Koncertteremként született újjá az őrségi pajta | Magyar Krónika

Az Őrség újabb csodálatos pajtáját fedezte fel a PajtaKult stábja Rácz Zoltán csellóművész portáján. A Rácz Cello Quartett alapítója szerint a pajtájának ug …

Újra a találkozások helyszíne az 1908-ban épült pajta

Mecsér község Győr és Mosonmagyaróvár között félúton, a festői Mosoni-Duna jobb partján fekszik. A 600 lakosú település három tájegység – a Szigetköz, a Mosoni-síkság és a Hanság – találkozásánál terül el. Mecséren áll Kovács Norbert pajtája, amelyet dédnagyapja, Simon János gazdálkodó építtetett 1908-ban. A gazdaság fontos épülete volt, amelyben szénát, szalmát tároltak, gabonát csépeltek, kukoricát fosztottak. A pajta már akkor a találkozások helyszíne volt, családi ünnepek, összejövetelek, esküvők és más ünnepségek is zajlottak itt.

Hét évtized után a pajta újra a találkozások helyszínévé válhatott az évente megrendezett Ladikos fesztivál egyik helyszíneként. Fotókiállítást rendeztek, előadásokat tartottak benne, és látszott, hogy az új, friss funkciót kapó épületben milyen jól érzik magukat az emberek. Norbert az élmény hatására döntött úgy, hogy felújításba kezd. Álmának megvalósításához a Népi építészeti programtól kapott szakmai és anyagi támogatást. A különleges pajta 2021-re született újjá. Norbert elkötelezett a további érték- és hagyományőrzés mellett, szeretné, ha a Kovács–Simon-pajta rendszeresen adhatna otthont a népi kultúra programjainak, és népzenei előadások, népmesék, kézműves-foglalkozások helyszíne lehetne.

Újra a találkozások helyszíne lehet az 1908-ban épült mecséri pajta | Magyar Krónika

Kovács Norbert mecséri pajtatulajdonos a gazdasági épület történetéről és az évtizedek során változó szerepeiről mesélt a PajtaKult stábjának.

Kiemelt kép: Máth Kristóf