Számot vet valamivel – mondjuk arra, aki áttekint, összegez valamit. De vajon miért vetjük a számot? Régen a számoláshoz kövecskéket használtak, hiszen a kavicsok rakosgatásával a számjegyek ismerete nélkül is el lehetett végezni az egyszerűbb számtani műveleteket.
A „számot vet” kifejezés eredeti jelentése a számokat jelképező kavicsok vagy pénzérmék ide-oda rakosgatása. A „számot vet” „megszámol”, „kiszámol” jelentéséből alakult az „elszámol valakivel”, „számadást készít”, majd az „áttekint”, „összegez”.
A kavicsokkal való számolást sok nép alkalmazta, a latin calculare, vagyis számolni szó a calculus, kavics szóból ered. Az első számolótáblákon is kavicsokat mozgattak, az abakuszok segítségével már bonyolultabb számítási műveleteket is el lehetett végezni.
Elődeink számolási szokásai a népi életben sokáig fennmaradtak. A kövekkel és kavicsokkal való számolási mód főként a gyakorlati nyilvántartás eszközeként maradt meg, nem pedig matematikai számításokra szolgált. A pásztoroknak, juhászoknak, gulyásoknak nagyobb állatállományokkal kellett elszámolniuk, ezért tízesével számolták az állatokat, minden tíz állatra egy kavicsot – vagy fadarabot, csomót, karcolást – tettek félre. A szántóföldi munkánál vagy az adóba adott termények elszámolásánál is használhattak kövecskéket.
Kik mennek úgy, mint a csürhe? | Magyar Krónika
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „mennek mint a csürhe” szólás jele …
Elődeink rovásfát is használtak az elszámoláshoz. Alkalmazhatta a kocsmáros vagy a mészáros, hogy tudja, mennyivel tartozik neki a vásárlója, de ez alapján számolt el a munkaadó a munkásával, sőt még a pásztorok is ezzel a módszerrel számoltak el a nyájjal. A vékony kis fadarabra hosszában számjegyeknek megfelelő bevágásokat tettek, majd kettéhasították, így mindkét fél darabján ugyanannyi rovás volt. Mindketten megőrizték saját darabjukat, így külön-külön is nyilván tudták tartani a rajta szereplő mennyiséget, elszámoláskor pedig csak összeillesztették, hogy ellenőrizzék, megegyeznek-e a bevágások.
Kinek van sok a rovásán? | Magyar Krónika
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „sok van a rovásán” szólás alapjáu …
Kiemelt kép: MTI / Veres Nándor
