Tatárjárás kori tömegsírt tártak fel a régészek a Bács-Kiskun vármegyei Tázláron, melyből összekötözött végtagú, zsugorított helyzetben eltemetett áldozatok maradványai kerültek elő.
Gallina Zsolt ásatásvezető régész elmondta: az egykori halasi járás egyik legnagyobb régészeti lelőhelyén végeznek feltárást Tázláron, amelyet „a nép nyelve Templomhegy néven őrzött meg”. Egy Árpád-kori temető, egy tatárjárás kori erődítésrendszer részeit és áldozatok nyomait kutatják. Céljuk az erődítésnek használt árokrendszer minél hosszabb szakaszának feltárása, illetve a tatárjárás kori ostrom és pusztítás minél teljesebb körű bemutatása.
Gallina Zsolt kiemelte, hogy a szarmata koron kívül egy gazdag honfoglalás kori női lovas temetkezést, az Árpád-kori és a kunok által épített késő középkori templomot, több mint nyolcszáz Árpád-kori és késő középkori sírt és több tucat tatárjárás kori áldozat maradványait tárták fel már eddig.
A tatárjárás Tázlár környékén
A 10. századtól folyamatosan 1241-ig Árpád-kori magyarok népesítették be a mai Tázlár területét. Az itt élők a 11. század végén és a 12. század elején templomot építettek és e köré temetkeztek. Falvaikat, templomukat és temetőjüket a mongol hódítás hírére árkokkal próbálták védeni, de a tatárjárás mindent felégetett, elpusztított.
Gallina Zsolt hangsúlyozta, a tatárjárás Magyarország egyik legmeghatározóbb eseménye volt, „a mongolok betörése és közel egyéves pusztítása maradandó nyomot hagyott történelmünkben”. Megváltozott az Alföld településszerkezete és etnikai összetétele is, a tatárjáráskor itt is kialakított árokrendszer egybekapcsolja a Duna-Tisza közi templomos helyek – Bugac, Szank, Kiskunfélegyháza, Kunfehértó, Szabadszállás – jó részét – tette hozzá.
Elmondta, hogy a településhez tartozó templomot a Duna-Tisza közén a legnagyobbnak számító, több mint 100 méter külső átmérőjű, mindent keresztül vágó, hármas körárokrendszerrel vették körbe, melynek feladata nem a temető lehatárolása, hanem a templomkörzet védelme volt a betörő mongol hordák ellen.
Ennek látványos pusztulási nyomait mind a külső, mind a középső árok bontása során megfigyelték, hiszen bedőlt deszkafal, elrejtett edények, használati tárgyak, égett kőtöredékek, árokba hullott teljes és részleges ember- és állatvázak jelezték nyomait. A sikeres ostrom során ugyanis a mongolok az embereket és az állatokat – még a kutyákat is – egyaránt lemészárolták. Még a gyermekeket sem kímélték.
A régészek a külső és a középső árokrendszer hozzáférhető részének teljes feltárásával feltérképezhettek egy tatárjárás kori védművet és egy ostrom lefolyását. „Mindezt egy látványos körárokrendszer rekonstrukciójával tehetjük teljessé, látványossá és bemutathatóvá” – tette hozzá Gallina Zsolt.
A tatár pusztítás után
A tatárjárást követő évtizedekben vagy a búvóhelyükről visszatérő magyarok, vagy az itt megtelepülő korai kun csoportok beköltöztek a templom közelébe az erődített külső árkon belülre, és itt építették fel meglepő fejlettségű, bélelt falú, nagy méretű, összetett szerkezetű veremházaikat.
A 14-15. század fordulóján az Árpád-kori helyén – azt egy falszélességgel kitolva – templomot állítottak, és ismét annak közelében, valamint a templom belső részébe temették el halottaikat. Háromezer fölé tehető a 11. és a 16. század között az ide eltemetettek száma – emelte ki a régész.
Gallina Zsolt szerint a lelőhely jelentőségét a feltárt tatárjárás kori védműrendszer mérete és az áldozatok magas száma adja. „Tázlár mutatja fel az egyik legnagyobb esetszámú pusztulásnyomot az eddig megismert tatárjárás kori lelőhelyek közül” – fogalmazott.
Áldozatok tetemei
Nemrégiben az Árpád-kori és a középkori sírok mellett – melyek esetenként 4-5 rétegben helyezkedtek el –, a tatárjáráskor kiásott külső és középső kerítő árok újabb szakaszait tárták fel.
A külső árokban néhány emberi koponyát, a középső árokban nagyjából négy méter hosszú szakaszon az árokba hullott emberi tetemek újabb maradványait találták meg, és előkerült több tatárjárás kori, felhúzott lábakkal, összekötözve eltemetett vagy fej nélküli áldozat is.
A feltárással párhuzamosan fémdetektoros leletfelderítés is folyt. Ennek során honfoglaláskori bronz lószerszámveret, ezüst gyűrű, tatárjárás kori érmék, valamint középkori fülesgomb, öv- és pártaveretek kerültek elő.
Régészeti emlékpark
Gallina Zsolt kiemelte: igyekeznek mindennek emléket is állítani. Régészeti emlékparkot hoznak létre és folyamatosan bővítik. Elvégezték a templomok jelképes helyreállítását, ami egy arasznyi magas fal felépítését jelentette, és magyarázó táblákkal látták el.
Eredeti kivitelében rekonstruálják folyamatosan a tatárjárás kori védműrendszert – a külső árkot és sáncát – is, amely markánsan és jelképesen körbe öleli az Árpád-kori és a már kereszténnyé vált kunok Árpád-korit is szimbolikusan övező templomát. „Hirdetve egyben a hősies védekezés tényét és az újrakezdés reményét” – fogalmazott.
Árulkodó sírok
Munkája olyan, mint a nyomozás: a régész az ásatáson helyszínel, majd a bizonyítékok alapján megpróbálja összeilleszteni a kirakós darabjait. Feladata nem egyszerű, hiszen több száz vagy ezer éves történeteket kell felgöngyölítenie töredékes információk alapján. Megnéztük, hogy egy kora avar kori temető feltárásakor milyen bizonyítékok alapján és merre indul meg a nyomozás.
Olvassa el korábbi cikkünket a régszeti munkáról, illetve a Babarcon található avar kori temető rekonsturkciójáról!
(MTI)
Képek: MTI / Bús Csaba
