Úgy kerültem bele, mint Pilátus a krédóba – mondjuk, ha azt akarjuk kifejezni, hogy az adott dologhoz semmi közünk, és meglepő, hogy egyáltalán kapcsolatba kerültünk vele. De mi is az a krédó, miért van benne Pilátus, és miért meglepő ez?
A krédó hitvallást jelent. Az Apostoli hitvallás a keresztény hit legfontosabb igazságainak összefoglalása. Az imádság kezdő szava a Credo, első sora a Credo in unum Deum latinul.
Hiszek egy Istenben,
mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban;
aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától;
szenvedett Poncius Pilátus alatt;
megfeszítették, meghalt és eltemették.
Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül;
fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján;
onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben.
Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat;
a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát;
a test feltámadását és az örök életet. Ámen.
Quintus Pontius Pilatus Tiberius császár helytartója volt Júdea provinciában. A Szentírásban olvashatjuk, hogy nagypénteken virradatkor adták át a főpapok és a vének Jézust Pilátusnak. A helytartó tudta, hogy irigységből adták kezére, és miután kikérdezte őt, kijelentette, hogy semmiben nem találja bűnösnek. A főpapok és a vének erősködésére azonban elküldte Jézust Heródeshez, hogy döntsön ő. Heródes visszaküldte Pilátushoz, a helytartó pedig azt mondta, mivel Jézus semmi olyat nem követett el, amiért halált érdemelne, megfenyíti és szabadon bocsátja.
Az ünnep napja a szokás szerint lehetővé tette, hogy a nép kívánsága szerint szabadon bocsásson valakit. Pilátus megkérdezte az egybegyűlt tömegtől, hogy Jézust vagy Barabást választják-e. Közben felesége is üzent neki: „Ne legyen közöd annak az embernek a dolgához! Az éjjel álmomban sokat szenvedtem miatta.” A főpapok és a vének azonban felbujtották a népet, hogy Barabást válasszák, Jézusnak pedig halálát a kívánja.
A helytartó tehát föltette a kérdést: „Mit akartok, melyiket bocsássam el a kettő közül?” „Barabást!” – kiáltották. Pilátus tovább kérdezte: „Hát Jézussal, akit Krisztusnak mondanak, mit tegyek?” Mind azt kiabálták: „Keresztre vele!” „De hát mi rosszat tett?” – kérdezte. Annál inkább ordították: „Keresztre vele!” Pilátus látta, hogy nem megy semmire, sőt a zajongás még fokozódik is. Vizet hozatott, s a nép szeme láttára megmosta kezét: „Ennek az igaz embernek vére ontásában én ártatlan vagyok – mondta. – Ti lássátok!” (Mt 27,21-25)
Pilátus ismét kiment, és így szólt hozzájuk: „Nézzétek, elétek vezetem. Értsétek meg: nem találom semmiben sem bűnösnek.” Jézus töviskoronával, bíborpalástban jött ki. Pilátus rámutatott: „Íme, az ember!” (Jn 19,5)
A szólás jelentheti, hogy Pilátus véletlenül került bele a hitvallásba, mert – ahogy az az evangéliumokból is úgy tűnhet – először valóban nem akarta halálra ítélni Jézust. Bár próbálta kikerülni, hogy saját döntést kelljen hoznia, és „mosta kezeit”, ő szolgáltatta ki Jézust. Neve nem véletlenül szerepel a Hiszekegy szövegében, hanem mintegy térben és időben is meghatározza a történteket.
Margalits Ede Magyar közmondások és közmondásszerű szólások, valamint O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című gyűjteményében számos további olyan szólást találunk, amelyben Pilátus neve szerepel. „Kimosdott belőle, mint Pilátus”, mondjuk, amikor valaki mentegetőzött, de nem sikerült elhitetnie, hogy ártatlan. Aki „Ponciustól Pilátusig megy”, azt az egyik embertől a másikhoz, egyik helyről a másikra küldözgetik anélkül, hogy eredményt érne el. Pilátus macskájához több szóláshasonlat is kapcsolódik, aki olyan álmos, mint a Pilátus macskája, az nagyon fáradt, aki olyan sovány, az nagyon sovány, aki olyan ravasz, az nagyon ravasz, aki pedig úgy néz, az sandán néz.
Kiemelt kép: Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festménye. Forrás: Wikimédia
