Csak még néhány cím a rendező hatalmas életművéből: Csínom Palkó, Civil a pályán, Bob herceg. Ennyiből is látni, hogy a magyar filmtörténet talán legfoglalkoztatottabb rendezőjéről van szó.
Háromszoros Kossuth-díjas, sokat elárul, hogy 1951-ben, 53-ban és 54-ben részesült az elismerésben. Keleti a második világháború után kiépülő új rendszer híve és kegyeltje volt, bár ha a filmjeire gondolunk, nyilvánvaló, hogy nem érdemtelen pártkatona volt. Amikor Erkel Ferenc életét vitte filmre, óva intették, nehogy megszólaljon benne a Himnusz, mire dühödten beállított kultúráért felelős Révai Józsefhez, aki megerősítette, hogy Erkelről lehetetlen a Himnusz nélkül filmet készíteni.
A zsidó származása miatt a vészkorszak idején üldözött Keleti készítette el a második világháború utáni első magyar filmet, ez volt A tanítónő, Bródy Sándor darabja, Szörényi Évával és Jávor Pállal. A Turay Ida főszereplésével készített Janika és a Mágnás Miska is még erősen emlékeztetett a harmincas-negyvenes évek filmes világára, de Keleti munkásságában is eljött a fordulat, olyan munkákkal, mint a Dalolva szép az élet vagy A selejt bosszúja.
Keletiről nem maradtak anekdoták, nem voltak allűrjei, furcsa hobbijai, nem emlegették szeszélyeit, elmés mondásait. Egyetlen szenvedélye volt, a filmkészítés, ezen kívül legfeljebb a családjával és a kutyájával foglalkozott. Második felesége kislányt szült neki, a rendező akkor már elmúlt ötvenesztendős. A család a Rózsadombon, az Áfonya utcában lakott, összejártak Várkonyiékkal és a kor híres színészeivel. A kis Krisztát egyébként a nézők is ismerik, ő volt Ruttkai Éva szabad szájú kislánya a Butaságom történetében, őt tanította ki ravaszul és nagy átéléssel Kiss Manyi, hogy mit hazudjon a tanító néninek, ha megkérdezik, miért késett el az iskolából.
Keleti tanított a Színművészeti Főiskolán, de művészfilmben gondolkodó tanítványai nem fogadták el feltétel nélküli tekintélynek. Mégsem ezért, hanem a rendszerhez való kötődése miatt döntött úgy 1956 októberében a főiskola forradalmi bizottsága, hogy a továbbiakban ne járjon be. Sára Sándor szerint ha Keletin múlott volna, ő nem kapott volna diplomát, Keleti nem felejtette el neki, hogy tagja volt a róla ítélő csoportnak.
1973 kora nyarán a pályáját zenés műfajokkal kezdő, zenekedvelő és -értő Keleti Márton egy forgatási nap végén elment Cziffra György koncertjére. Hazafelé érte a halál, váratlanul és gyorsan. A Nagy Gábor és Benkő Péter főszereplésével forgatott Csínom Palkót már nem tudta befejezni.
Az egyik legsikeresebb magyar rendező, Keleti Márton 1905-ben, százhúsz éve, április 26-án született.
Nyitókép: A tizedes meg a többiek forgatása. Fotó: nfi.hu
