A Kecskés Együttes Noszlopy Gáspár nemzetőr őrnagy emlékének ajánlott lemeze nem új, sőt több mint húszéves. Tálcán kínálja autentikus megszólaltatásban 1848–49 dalait, mégsem vált megemlékezéseink részéve a hősiesen helytálló huszárok, katonák küzdelmeit mélyen emberivé formáló katonadalok éneklése.
Pedig ezek a dalok segíthetnének egy 177 évvel ezelőtti történelmi időszak valóságát átélhetővé tenni. Aki elég katonadalt ismer, végig tud kísérni egy bakát a sorsán a besorozástól a katonaélet örömein és bánatain át a háborúig, a sebesülés elszenvedéséig és – jó esetben – a leszerelésig. El lehetne énekelni, énekeltetni az emberléptékű történelmet az oktatásban, hogy 1848–49 emlékezete ne szűküljön március 15. és október 6. megértésére, és mindaz, ami közte történt, máig ható tanulságaival szintén az identitásunk része lehessen.
A Kecskés Együttes lemezén szerepelnek somogyi rabénekek, Arany János a Nagyszalontáról Arad védelmére vonuló nemzetőr pajtásainak írt indulója, a Nemzetőr-dal, de Madách Imre ritkán énekelt Toborzója és Petőfi Nemzeti dala is. Kevesen tudják, hogy utóbbit a forradalmi tömeg nagy lelkesedéssel énekelte együtt a dallam szerzőjével, Egressy Bénivel 1848. március 15-én este, az akkor közel egy évtizede működő Nemzeti Színházban.
A katonadal és katonazene örök velejárója a katonaéletnek. Hőstörténetek, katonák szerelmi dalai, a féktelen mulatozás, a katonaélet nehézségei vagy szépségei, a besorozás, a rabság de még a halál is témái a katonanótáknak. Olyan gazdag dalkincs maradt ránk csak ebben a szegmensében a népi és műzenei kultúrának, hogy óhatatlanul találkozik mindenki az életében ezekkel
– mondja Jánosi Attila kézidvásárhelyi születésű néptáncos, aki az utóbbi tizenegy évben katonai hagyományőrzéssel is foglalkozik, az 1848-as Budai 2. Honvédzászlóalj és az 1. Hatfontos Tüzérüteg zászlótartó őrmestereként szolgál.
Olvasd el a Budai 2. Honvédzászlóaljról szóló cikkünket is:
Ha elvész a híd, elvész Erdély is | Magyar Krónika
A Budai 2. Honvédzászlóalj hagyományőrző katonái Budakeszin emlékeztek meg a piski csatáról. Díszsortűz, ágyúdörgés és dobpergés a szabadságharc emlékére.
„Erdélyben – amíg érvényben volt a kötelező sorkatonai szolgálat – rendszerint a berukkoló regrutákat a tájegységeknek megfelelő katonanótákkal kísérték szekereken a vasútállomásra – idézi fel Jánosi, akinek néptáncpedagógusként vált az élete részévé ez a műfaj. – Szeretem és sokat éneklem őket, dúdolom akár csak magamban is.”
A Budai 2. Honvédzászlóalj zászlótartó őrmestereként Jánosi Attila indult az országos Balogh Márton katonadal emlékversenyen tavaly májusban. Kiscsőszön, az egyik területi válogatón döntőbe is jutott, majd a Stefánia Palotában a végső megméretésen harmadik helyezést ért el. Jól ismeri, hol vannak azok a szigetek, ahol a katonadalok éneklésének hagyományát éltetik.
„Szentegyházán, Erdélyben az őszi hadjárat alkalmával nótaest is van. Az összegyűlt hagyományőrzők a helyiekkel együtt igazi csemegét szolgáltatnak, hiszen gyakran harminc-negyven férfi énekel akár hajnalig úgy, hogy nem ismétel nótát. Kiscsőszön is vannak ilyen alkalmak, vagy néha éppenséggel a tavaszi hadjárat csatáinak újrajátszása alkalmával – főként ha van tábori élet is” – meséli.
A Kecskés Együttes 1848–49-es forradalom és szabadságharc dalai című lemezét ajánlja, „mert katonadalaink életben tartását szolgálja”, mert „rendkívül gazdag és korhűségre törekvő hangszerkíséretet vonultat fel”, mert „olyan kevésbé ismert művek is elhangzanak rajta, mint Egressy Béni a Nemzeti dalhoz írt zenéje, vagy a Ballada Noszlopy Gáspárról, aki honvéd őrnagy és a szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedés egyik vezetője és vértanúja”. Röviden:
mert újra kellene tanulnunk a huszárok dalait!
Van tehát egy lemez, amely már több mint húsz éve kínálja a lehetőséget, hogy felfedezzük és visszatanuljuk a szabadságharc ismert és kevésbé ismert énekelt örökségét. A lemez a YouTube-on és streamingplatformon is elérhető, de letölthető formában is megtalálható.
