Találkozzunk a placcon! – a Tihanyi Piac Placc a Balaton egyik legnépszerűbb közösségi tere

Hogyan vetődött fel, hogy budapesti egzisztenciájuk mellett piacot alapítsanak a tihanyi rév mellett?

Szerettünk volna segíteni abban, hogy az elálmosodott tihanyi turisztikai attrakciók valahogy újraéledhessenek. Ez az évek alatt a missziónkká vált.

Budapesti nyaralótulajdonosként olyan helyet akartunk létrehozni Tihanyban, ahol találkozhatnak egymással az őslakosság és az üdülőtulajdonosi közösség tagjai, valamint az idelátogató turisták. Ehhez egy kulturális alapon szerveződő termelői piac elindítása tűnt a legjobb megoldásnak, ahol valóban érdemes megállni és időt tölteni.

Jól ismertük a káptalantóti piac alapítóját, így rövid egyeztetés után a tihanyi Artplacc kulturális és gasztrotér keretein belül elindítottuk a piacot. Tudatosan, együtt gondolkodás eredményeként alakult úgy, hogy a termelők és a szolgáltatók jelentős hányada szombaton a tihanyi, vasárnap a káptalantóti piacon található meg. Így teret és lehetőséget tudtunk adni a régióbeli termelőknek és kereskedőknek a gazdasági megerősödésre.

Fotógalériánk

A bázisuk piac, közösségi találkozóhely és kulturális tér is egyben. Rögtön tudták, hogy ki akarnak lépni a hagyományos piac kereteiből?

Szerettük volna, hogy a termékek és a programok is a lehető legszélesebb körben szólítsák meg az embereket. Miközben arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan tágíthatjuk a piacozás klasszikus élményét, arra a felismerésre jutottunk, hogy teret kell engednünk a kortárs dizájnnak, képzőművészetnek és kultúrának is. A minőségi élelmiszerek, termelői zöldségek, gyümölcsök, kézműves termékek és régiségek mellett így vált a piac erősségévé a lakáskultúra, a divat és a művészet. Az ezekhez a területekhez kapcsolódó árusaink jelentős része messziről jön. Az ékszerekkel foglalkozók többsége például Budapestről.

A feleségemmel kultúra- és művészmenedzsmenttel foglalkozunk, ezért abból a fővárosi kulturális közegből, amelynek mi is részesei vagyunk, igyekszünk minél több mindenkit ide is átcsábítani. A színháztól kezdve a koncerteken át a táncművészeti napokig sokféle programot szerveztünk már, és keressük is az új együttműködési lehetőségeket.

Fontosnak tartjuk, hogy megmaradjon az eredeti piaci miliő, illetve hogy lehetőséget adjunk a helyi termelőknek is, mert sajnos azt látjuk, hogy a kisebb gazdálkodók nem tudnak megerősödni. Ehhez a hazai vásárlók részéről szemléletváltásra lenne szükség, hogy ne importárut válasszanak a szupermarketek polcairól, hanem a magyar kistermelők és kézművesek termékeit vásárolják meg.

Több mint tíz éve telik meg hétről hétre a placc. Ennyi idő alatt beivódott már a piac a köztudatba?

Úgy gondolom, igen. Sokan jönnek vásárolni, és vannak, akik kimondottan azért járnak ide, hogy találkozzanak másokkal – ehhez a piacon működő Placc bisztró is helyszínt kínál. A tihanyiak mellett Füredről és az egész északi partról érkeznek látogatók, sőt a déli partról, például Siófokról is járnak át jellemzően üdülőtulajdonosok. Közben egyfajta turistalátványossággá is váltunk.

Alapvetően olyan közösségi találkozóhely vagyunk, ahol a legkülönfélébb emberek futhatnak össze.

Ez azért is fontos, mert Tihanyra is jellemző, ami a Balaton-parti településekre általában: nehezen kapcsolódtak egymáshoz az őstihanyiak és a nyaralótulajdonosok. Az utóbbi években azonban ebben is változás állt be, a tervezett tihanyi beruházásokkal szemben megfogalmazott közös érdekek összehozták az üdülőket és a lakosságot.

Ahogy elmúlik a szezon, gondolom, inkább a helyi, környékbeli lakosságra kell építeni. Ilyen szempontból mennyire kétarcú a piac?

Nem igazán vált kétarcúvá. Januárra és februárra be is zárunk. Március 1-jétől egészen december 28-áig nyitva vagyunk, noha ahogy haladunk előre az őszben, és egyre kevesebb turista érkezik, úgy csökken a látogatottság is.

Hogyan lehetne az év többi időszaka által nyújtott lehetőségeket jobban kihasználni?

Szeretnénk egy olyan kulturális parkot létrehozni, amit a piaci napokon kívül is felkeresnek az emberek. Például tervezünk egy köztéri szoborparkot, illetve szeretnénk felállítani olyan sátrakat, amelyek alatt egy esős novemberi napon is működhet a piac, mert sajnos a csapadékos hétvégéken az árusok és a vendégek is elmaradnak. Összességében az álom olyan hellyé válni, aminek kiegészítő tevékenysége a szombati nagy piac; aminek az egyéb lehetőségein keresztül még többen találnak rá mint találkozási pontra, akár van piac, akár nincs. Bízom benne, hogy ez lesz a Tihanyi Piac Placc életében az új fejezet. Egy élő köztérré válik, amely köré valódi közösség épül.