Makovecz Imre szellemi polihisztor volt, öröksége összetett és komplex, megóvása, összetartása kiemelt feladat. Szellemiségében – ahogyan fia, Makovecz Pál fogalmazott – benne van az „építészet, mélyen megélt keresztény hit, erős kötődés a népi kultúrához, a népművészet egyes ágaihoz, a kézműves építészethez, a textilművészethez, a fafaragáshoz, a népzenéhez. Minden egyes eleméhez külön-külön, és egészében is. A népi művészet motívumainak vizsgálatán keresztül jutott el a gondolatkörhöz, mely szerint a népi építészet olyan univerzális, ősi tartalmakat hordoz, amelyek összekötnek bennünket más népek építészetével. Olyan szellemi őstörténeti kaland vagy kutatás volt ez, ami átfogó gondolkodást feltételezett”.
Élhető tér az egész közösségnek: faluházként születettek újjá az elhagyott épületek | Magyar Krónika
Csernyus Lőrinc Ybl Miklós-díjas építész, Makovecz Imre tanítványa és munkatársa a faluházmozgalom elindulásáról és legikonikusabb Makovecz-épületeiről mesélt a PajtaKult stábjának. Kettő közülük 2024 novembere óta műemlék.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2025. január 30-ai rendelettervezete szerint újabb huszonhat Makovecz-épületet nyilvánítanak műemlékké, mivel „az épített örökség megőrzése és gyarapítása során az egyik minta és zsinórmérték Makovecz Imre építészete”. Ezek közül öt makói épület: a bölcsőde, a buszpályaudvar, a Makovecz téri Zenepavilon, a Hagymaház Kulturális és Művelődési Központ és a Hagymatikum.
Csernyus Lőrinc Ybl Miklós-díjas építész több település mellett lassan tizenöt éve Makó főépítésze, de Makovecz Imre tanítványaként és munkatársaként jóval régebb óta kapcsolódik a városhoz. Makovecz Imrének és munkatársainak rengeteg kitűnő épülete valósult meg Makón, Csernyus Lőrinc a Népművelési Intézet több munkatársával már abban az előkészítő folyamatban is részt vett, ami a településrevitalizációval, -felméréssel kezdődött. Az Ybl Miklós-díjas építész a PajtaKult csapatának arról is mesélt hány szálon kapcsolódik egymáshoz Makó és Makovecz.
Makó makoveczi működésének első kiemelkedő pontja az első ottani megbízása, a város színháztermét is magába foglaló Hagymaház Kulturális és Művelődési Központ, amelyet hamarosan számos további meghatározó épület követett. „Adott munkát nekünk fiataloknak is, és ahogy haladt az idő előre, ő egyre többet tervezett” – fogalmazott Csernyus Lőrinc, akinek három épülete is van a településen. A tanítványok, munkatársak épületei is a magyar organikus építészet stílusjegyeit tükrözik.
Csernyus szerint fontos tudni, hogy Makovecz bárhol az országban dolgozott, nemcsak házat tervezett, hanem mindenhol megpróbálta a komplex, több mestertől, több forrásból sajátjává tett szerves gondolkodást is átadni. Ezért működése a településeken nem csak kifejezetten építészetet jelent, ezt látni abból, hogy ahol ez a gondolkodásmód meggyökerezett – például Sárospatakon, Visegrádon, Szerencsen, Veresegyházon.
Makó ebből a szempontból azért különleges, mert egy ilyen „majdnem megyei jogú városban”, ahol több mint húszezer ember lakik, egészen más léptékű ezt a feladatot ellátni, mint egy pár ezer fős kisvárosban, nagyobb faluban. Egy nagyvárosnak egészen más a településszövete, Makó régi korokból eredő múltjából, hagyományaiból Makovecz nemcsak ihletet merített, de azoknak a visszaállítására is törekedett – ez is mutatja, hogy munkássága túlmutat az épülettervezésen.
Makó egyik meghatározó Makovecz-épülete a buszpályaudvar. Forgalmas közlekedési csomópont, sok induló és érkező busszal, ahol rengeteg ember találkozik nap mint nap. Nem mindegy, hogy a várakozás az átmeneti időszakát milyen terekben töltik. Makovecz tanítványa, Terdik Bálint Pro Architectura díjas építész mondta: „Makovecz Imre bármilyen épületet tervez, abból templom lesz.” Hitvallásából, mely szerint összeköti az eget és a földet, eredeztethető ez, ebben az esetben „a buszpályaudvarok temploma” épült meg, teszi hozzá Csernyus Lőrinc.
Makovecz Imre azt írta, az építészetnek mindig az volt az egyetlen igazi és neki való kalandja, hogy hogyan tudja az eget és a földet összekapcsolni, lehatárol-e a kozmoszból valamilyen megszentelt intimitást.
Úgy vélte, az organikus építészetnek kettős jelentése van, az épületnek szervesen kell illeszkednie a tájba és emberközpontúnak kell lennie. Ahogy fogalmazott: „Mindig az arc berendezésére figyelek. Ezért hasonlítanak az épületeim az ember arcára, fejére, koponyájára. A házaimat ezért látó házaknak neveztem el.”
Sem démon, sem félisten – Makovecz Benjámin mesél édesapjáról | Magyar Krónika
“A tíz évvel ezelőtt elhunyt építész ismeretlen arcát néhány éve könyvben (Száztizenegy lábjegyzet Makovecz Imréről) mutatta be legidősebb gyermeke, lapunknak most családi emlékekről, saját sokrétű életpályájáról és az otthonában tartott rókákról is beszélt.”
Kiemelt fotó: Makó, buszpályaudvar. Fotó: Wikimédia
