Geszt község Békés vármegye keleti szélén fekszik, Nagyszalonta alig tíz kilométerre van tőle. A települést egykor magába foglaló hatalmas Bihar vármegye – ahogy emlegették, Biharország – számos vezető tisztségét a Tiszák töltötték be. A család ősi fészke az Arad vármegyei Borosjenőn volt, a vár a 17. században a török elleni harcban esett el. 1761-ben Tisza I. László az ősi birtok helyett kárpótlásként kapta Gesztet Mária Teréziától. A család kivételes személyiségeket adott a hazának, akik felelősséget vállaltak a nemzet sorsáért, s a helybéliekkel is szoros kapcsolatot ápoltak. Tisza I. Lászlóról feljegyezték, hogy együtt dolgozott a falubeliekkel, gyakran velük ebédelt az oldaltarisznyából falatozva.
A birtokszerző kúriáját nemzedékek sora fejlesztette, mígnem 1944-ben a szovjet csapatok közeledtével az utolsó birtokosnak, Tisza Kálmán Lajosnak el kellett hagynia otthonát, majd a hazáját is. A kastélyban ezután termelőszövetkezet működött, termeiben csirkeneveldével, később rendőrök szolgálati lakásai, könyvtár, végül pedig iskola kapott helyet benne. A 2021-ben induló felújítás célja volt a Tiszák időszakának utolsó ismert állapotában helyreállítani az épületegyüttest; a 2024. júniusi átadóra a leszármazottak is hazalátogattak.
| A főépület mellett a kastélykert és park, a tiszttartói ház, az Arany János Emlékház, illetve a Tisza család kriptája is megújult. Új elemként fölépült az Arany János Vendégház, így az idelátogatók több napot is eltölthetnek a kastély környezetében. |
Állhatatosan kitartok, rendületlenül megmaradok
A grófi család címerében olvasható latin persevero ige magyar jelentése ’kitartok’. „Rendkívüli akaraterő jellemzi a családot, kezdve a birtokvisszaszerző Tisza I. Lászlóval, akit a Fekete geszti krónika a jussát kergető embernek nevez. Micsoda eltökéltség kell ahhoz, hogy valaki a császári udvar ellenében pár ősi pergamennel pereskedjen addig, amíg vissza nem kapja a húszezer holdját!” – mondja Gáborjáni Szabó Botond kurátor. A szakembert kutatásai során lenyűgözte a család nemzedékeinek jellemszilárdsága, sokoldalú műveltsége és egyedülálló karakterei.
Tisza II. László Bihar vármegye főjegyzője, országgyűlési követe volt, felesége gróf Teleki Katalin lett. „A Telekiek révén gyökerezett meg az erdélyi magyar arisztokrácia értékrendje és szokásai Geszten, mélyen vallásos családtagok sora vállalt világi tisztségeket a református egyházban” – magyarázza a kurátor. A református vallásosság összefonódott a hazaszeretettel és a közügyek iránti elkötelezettséggel, amelyet a családban tudatosan adtak át nemzedékről nemzedékre.
A birtokszerző unokája, Bihar vármegye főispáni helytartója, Tisza Lajos és felesége, az erélyes, művelt, a gesztiek sorsát a szívén viselő Teleki Júlia nagy gondot fordított gyermekeinek nevelésére. A családdal jó viszonyt ápoló Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének hőseit, a Baradlay fiúkat a Tiszákról mintázta, tudom meg a kurátortól. Közülük Tisza Kálmán Magyarország miniszterelnöke lett, hivatali ideje alatt az ország robbanásszerű fejlődésnek, polgárosodásnak indult, beköszöntött a boldog békeidők kora. Testvérei is művelt, világlátott, a hazaért fontos szerepeket vállaló férfiakká váltak, László a szabadságharc egyik hőse, Lajos Szeged újjáépítője, a fiatalon elhunyt Domokos tehetséges költő volt.
Tisza Kálmán fia, a kimagasló képességekkel rendelkező István apja nyomdokait követve készült az ország vezetésére. Bár mindent megtett azért, hogy Magyarország elkerülje a világháború poklát, a háborúba sodródás után hitt abban, hogy ki kell tartani a kialakult helyzetben; ez a személyes meggyőződése vezethetett oda, hogy noha tudott az őszirózsás forradalom végóráiban ellene készülő – immár negyedik – merénylet tervéről, nem futamodott meg. „Sohasem futottam meg semmiféle veszedelem elől, most sem futok meg” – nézett szembe a halállal.
| A kiállítás kiemeli a világlátott, művelt Tisza III. Lajos érdemeit is, akit a Szegedet sújtó árvízi katasztrófa után Ferenc József nevezett ki a város újjáépítéséért felelős királyi biztossá, és akinek a Fővárosi Közmunkák Tanácsánál betöltött alelnöksége alatt épült meg szinte az összes szimbolikus budapesti épület. Tisza III. Lajos munkássága elismeréseképpen grófi címet kapott |
Távolról hazataláló tárgyak
„A pincétől a padlásig az egész kastély egy kiállítótér, az Arany János Emlékházzal együtt huszonöt terem látogatható” – mondja Tárnok Balázs múzeummenedzser, miközben belépünk a kastély fogadószobájába. A szalonban Barabás Miklós Tisza Lajosról és Tisza Lajosné gróf Teleki Júliáról festett portréja fogad. A felbecsülhetetlen értékű festmények 75 éven át voltak feltekerve, ezalatt bejárták a világot Tisza Kálmán Lajossal. Lánya, Ilona juttatta vissza, hazaszállításukat megelőzően pedig Varga Villő restaurálta őket. Most eredeti helyükön csodálhatják meg a látogatók a műtárgyakat.
„Magyarországon talán nincs még egy olyan kastély, ahova ennyi eredeti darab jutott vissza” – emeli ki Tárnok Balázs.
A falubeliek sok mindent megmentettek a pusztítástól, például amikor a szovjet katonák az udvarra szórták az értékes könyvtár darabjait, hogy a sárban rajtuk járhassanak, és hogy fűtsenek velük, a falusi gyerekek próbáltak egyet-egyet elcsenve legalább néhányat megóvni.
A Tiszák címerén a magyar vitéz egyik kezében a levágott fej a török elleni küzdelmet, a másikban a búzakalász a mezőgazdasághoz való kötődést jelképezi – mutatja a múzeummenedzser a díszes cserépkályhán is jól látható címert. A család tagjai tehetséges gazdálkodók voltak, olyan modern megoldásokkal virágoztatták fel a birtokukat, mint a termálvízzel fűtött fóliasátor.
Számos tárgy a Tisza Család Geszti Emlékköre Egyesülettől került vissza, más darabok a református egyházzal, múzeumokkal, egyesületekkel és magánszemélyekkel kötött kölcsönszerződések révén kerülhettek a tárlatba. „A geszti lakról jó néhány egykorú cikk született, ezek leírásai, felvételei alapján alakítottuk ki a hajdaninak megfelelő enteriőröket. Az emeleti vendégszobát például az Iparművészeti Múzeumtól kölcsönzött fekete empire stílusú bútorokkal rendeztük be, amelyek valószínűsíthetően a kastélyból származnak” – ismerteti Tullner-Prohászka Ildikó műtárgyreferens.
Fotógalériánk
A leszármazottaknak köszönhetően számos további használati tárgy visszakerült, köztük a Tisza István dolgozószobájában megtekinthető, elefántcsontból készült levélbontó és családi címeres ezüst pecsétnyomó, Bosznay István Geszti táj című festménye és a szalon kandallóján álló, turulmadárral díszített óra.
„Sok olyan tárgy szerepel a kiállításon, amely a hagyomány és a helyiek szerint a kastélyból származik, de nincs Tisza-pecsét, -jelzés rajta, illetve nem szerepel archív felvételen. Ezekről a tárgyakról csak feltételezzük, hogy valaha a kastélyenteriőr tartozékai lehettek” – magyarázza a műtárgyreferens. A szalon eredetinek mondható tárgyai – a karambolasztal, a zongora, a tarokk-kártya – megidézik a társasági életet, hiszen egykor rendszeresek voltak itt az események, játszottak a zongorán, egymásnak adták a kilincset a látogatók, köztük kiemelkedő irodalmi és politikai személyiségek. A falon Ferraris Artúr A történelmi tarokkparti című festményén Tisza Kálmánt, Jókai Mórt, Mikszáth Kálmánt, Podmaniczky Frigyest és Csernátony Lajost látjuk játék közben a Szabadelvű Párt klubjában. Felettük – kép a képben – Deák Ferenc portréja, amelynek nemesmásolata szintén a szalonban függ.
A személyes történetek súlya
A kiállítás meggyőzően közvetíti azt a csodálatot, amit a kurátorok éreznek a Tiszák lenyűgöző egyénisége iránt. Ehhez különféle technikai eszközöket felhasználnak a diorámától a vr-szemüvegig, a hologramtól a kosztümös rövidfilmekig.
„Az volt a célunk, hogy minél közelebb hozzuk a vendégekhez a Tisza család tagjait, és Gesztet mint családi otthont mutassuk be személyes történeteken keresztül” – mondja Bárány Krisztián társkurátor.
A tárlatot bejárva nemcsak azt tudjuk meg, hogy mit adott a Tisza család Magyarországnak, de azt is, hogy milyen szorosan kötődött a gesztiekhez. Számos ezt megerősítő történeti emléket dolgoztak fel az interaktív technikai eszközökre, például azt az anekdotát, amely szerint Tisza István miniszterelnökként a királyi audiencián sürgette Ferenc Józsefet, hogy elérhesse a pesti gyorsvonatot, mert másnap presbiteri ülése lesz Geszten. Állítólag szállóigévé is vált a bécsi udvarban, hogy „siessünk, mert Tiszának presbiteri ülése lesz”.
A Tisza Kálmán dolgozószobája felé vezető átjáróban Tisza Kálmán, felesége, Degenfeld-Schomburg Ilona és fiuk, Tisza István hologramja köszönti a látogatót.
A kiállítást bejárva tanúi lehetünk többek között Tisza István és Károlyi Mihály párbajának, láthatjuk a fronton ezredesként szolgáló miniszterelnököt, meghallgathatjuk katonáival közös imádságát, valamint a parlamentben mondott utolsó, történelmi beszédét is.
Bárány Krisztián Tisza István egy geszti bakának írt levelét is megfilmesítette a kiállításra. „Egy újságban találtam meg azt a levelet, amit Tisza István a szerb fronton harcoló egykori lovászának írt, és amelyben biztosítja, hogy amíg él, gondoskodni fog a családjáról. Ez a gesztus is a falubeliek iránti elkötelezettségét tükrözi.” A társkurátor egy másik kisfilmben azt a tudatosságot érzékelteti, amivel Tisza Kálmán a haza szolgálatára nevelte fiát. Petőfi Sándor verse szólal meg arról, hogy a hazának szeretné felnevelni fiát – ezt a verset írta ugyanis Tisza Kálmán fia születésekor a családi emlékkönyvbe. István nemcsak politikát és diplomáciát tanult apjától, de a természet és a sport szeretetét is, a filmek a családi hagyomány minden szegmensét feldolgozzák.
Érdekesség, hogy Tisza István apja halála után a dolgozószobáját tiszteletből érintetlenül hagyta, és a kastély másik szárnyában alakíttatott ki magának másikat. Mindkét szobát a lehető leghitelesebben rendezték be, többek között az eredeti íróasztalokkal és személyes, a két miniszterelnök egyéniségét felvillantó tárgyakkal.
Degenfeld-Schomburg Ilona termében megismerhetjük a nemcsak a családban, de az egész geszti közösségben meghatározó személyiséget, akihez a falubeliek bármikor fordulhattak – közben pedig férje partnere volt a politikában, például beszédei véleményezésével és javításával támogatta, az 1888-as országos árvízkor pedig nemzeti összefogást hirdetett, amivel sok ezer embernek segített.
Külön terem mutatja be a családfát, idézi meg a Tisza István elleni merényleteket, állít emléket a Geszten megforduló híres személyeknek, köztük a nevelőknek – Tisza Lajos három idősebb fiának tanítója Szőnyi Pál, Domonkosé Kovács János és Arany János volt – , továbbá láthatjuk az eredeti játékokkal berendezett gyerekszobát is.
Az újjászületett kastélyban el lehet tölteni egy teljes napot, az itt szerzett élmények pedig még hosszan elkísérnek. A restaurátorok és a kurátorok egyaránt elsőrangú munkát végeztek, az autentikus tárgyak és az interaktív eszközök egymás hatását erősítve segítik hozzá a látogatót, hogy mélyen megérintve ismerhesse meg egy kivételes család tagjainak sorsát.
Fotók: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
