Az öreg zsebóra története

Tizenegy évesen az orvosok valami problémát találtak a tüdején, ezért az Alpokba küldték szanatóriumba. Édesanyja kísérte el, de mivel hosszú sétákat nem volt szabad tenniük, a fiú matematikai feladványokkal szórakoztatta magát. Például: hogyan lehetne egy háromszöget megszerkeszteni, ha csak a három magasságot ismerjük? Hat hét múlva kiderült, hogy a diagnózis téves volt, de Wigner azontúl mindig tudatában volt az idő múlásának, az élet végességének. Ezért is tartotta nagy becsben azt a zsebórát, melyet tizenharmadik születésnapjára kapott, és naponta fel kellett húzni. Élete végéig ezt az órát használta, és az évek során csupán egyszer, 1921-ben kellett megjavíttatnia. 

Wigner Jenő átveszi a Nobel-díjat 1963-ban

Ki az a férfi ott a képen?!

A Princetoni Egyetem professzora volt, aki csak bement hozzá, láthatott egy fekete-fehér portrét a szobája falán. Ki ez? – kérdezték, és Wigner ugyanúgy elmondta, ki volt a legendás Fasori Evangélikus Gimnázium matematikatanára, ahogyan a Nobel-díj átvételekor mondott beszédében is megemlítette. Ő is, Neumann János is, és még sokan rengeteget köszönhettek a kiváló pedagógusnak, Rátz tanár úrnak, aki már 1910-ben differenciálszámítást tanított az osztályokban. A legtehetségesebbeket szombat délutánonként vendégül is látta, de akkor sem a moziműsor volt a téma. Csak még egy adalék a Fasori Gimnáziumról: fizikatanára, Mikola Sándor az MTA levelező, majd rendes tagja volt.

Tornyos villa a Duna partján

Wigner Antal bőrgyári igazgató 1917-ben vette meg azt a klasszicista stílusú alsógödi villát, amely egy miniszternek épült, és azontúl ott töltötte a nyarakat a család. A szülők és a három gyerek, Biri, Jenő (otthon Jancsinak hívták) és a vásott Margit, aki örökké elszedte bátyja zsebpénzét, megdézsmálta a csokoládéját. 1944-ig volt Wigneréké a ház; gyalogtúrákat tettek, fürödtek a Dunában, és ott készült Wigner Teller Ede biztatására megírt jelentős tanulmánya, Csoportelméleti módszerek az atomszínképek kvantummechanikájában címmel. A villa ma a piarista szakiskola egyik épülete. 

Az egykori Wigner-villa Alsógödön. Fotó: god.hu

Mark Twain és Vörösmarty

„Egyszerű magyar versek és dalok, amiket még 1910 előtt tanultam, ma is gond nélkül előjönnek, gondolataimban. Az Amerikában eltöltött hatvan esztendő után még mindig inkább magyar vagyok, mint amerikai. Az amerikai kultúra sok vonása idegen maradt számomra. Az igazat megvallva az amerikai kultúrát kicsit gyerekesnek találom az európai kultúrához képest. Igaz, hogy Mark Twain amerikai író volt, de hőse, Huckleberry Finn mégiscsak gyerek. És kevés más írójuk van. A beszélgetést sem veszik olyan komolyan, mint Európában. Mióta elhagytam Magyarországot, sehol nem tapasztaltam a tréfák olyan szeretetét, mint otthon. A viccek egyetemlegesek, de egy ország sem kedveli azokat annyira, mint Magyarország. Budapesten sok kávéház van. Ezeken a helyeken feltételezik, a vendégekről, hogy hosszan időzzenek kávé mellett, intelligensen beszélgessenek tudományról, művészetről, irodalomról. Magyarországon sok szó esik kultúráról. Talán a magyar költészet a legfinomabb Európában.”

– így nyilatkozott identitásáról életrajzírójának, és azt is elárulta, hogy kedvenc költője Vörösmarty Mihály, akinek verseivel a család Király utcai lakásának könyvtárszobájában ismerkedett meg. Azt, hogy kedvenc nótája a Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs, onnan tudjuk, hogy ezt kérte a cigányzenekartól egyik hetvenes években történt hazalátogatásakor. 

1978-ban Budapesten, a Várban. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Amelia meghalt!

Fiatalon és szerelemből nősült, őt is meglepte érzelmeinek intenzitása, próbálta is tudományosan leírni, de erre még ő sem volt képes. Amelia Frank tehetséges fizikusnövendék volt, de mindössze egy rövid év adatott meg nekik, mert a fiatalasszony 31 évesen meghalt. Négy év özvegység után vette feleségül Mary Annette Wheeler fizikust, mély szeretetben éltek több mint harminc évig, az asszony haláláig, egy fiuk és egy lányuk született. Wigner hetvenhét évesen harmadszor is megházasodott, egy kollégája özvegyét vette feleségül. Mindhárom házassága jól sikerült, többször elmondta, nem érti, az emberek miért szidják ezt az intézményt, amikor ennyi boldogságot tud adni. Ezért a meggyőződéséért is érdemes irigyelni. 

A sógorom is Nobel-díjas!

Családi érdekesség továbbá, hogy Margit húga, akit mindenki Mancinak hívott, egy korai, meggondolatlan és válással végződött házasság után Amerikában ment férjhez Wigner kollégájához és barátjához, az akkor már Nobel-díjas Paul Dirachoz, aki a legszófukarabb és legmagánakvalóbb jelzőket kapta ismerőseitől. Wigner Manci másképpen vélekedett, így habozás nélkül férjhez ment Dirachoz, aki örökbe fogadta az asszony két gyermekét, majd két közös gyermekük is született. És boldogan éltek.

Paul Dirac és Wigner Margit (Manci). Fotó: Institute of Physics