A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) és a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) várhatóan 2025 őszén publikálja az 1944 március közepe és 1945 április közepe közötti időszak településszintű, komplex háborús adatbázisát. 3155 magyarországi település esetében válik elérhetővé a katonai birtokbavétel, illetve birtokbavételek időpontja, a településért harcoló katonai alakulatok, a harcok jellege és időtartama, a katonai és polgári áldozatok száma és személyazonossága, valamint a település ingó és ingatlan vagyonában keletkezett háborús károk részletes adatsora.

Régi adósság

Az adatbázis az első és a második világháború veszteségi listáinak, a gulágra elhurcoltak jegyzékeinek vagy a magyar ezredek adatainak közzétételéhez hasonlóan régi adósságot törleszt. A kommunizmus alatt nem lehetett szó szisztematikus kutatásról, a szovjet csapatok dicsőségén kívül nem volt érdekes sem az emberi sorsok, sem a történelmi valóság megismerése.

Az adatbázisnak köszönhetően egyben lehet majd látni, mi történt a hazai településeken, mit mutat a kutatható adatok által megismerhető tudományos igazság. Ugyanakkor az adatbázis soha nem lesz teljesen készen, ezért azt kérik, aki a bővítéséhez új információval tud szolgálni, ossza meg azokat a honlap üzemeltetőivel.

Az adatbázis szikár adatai mögött falvakra és városokra, nem egyszer utcákra lebontva tör fel a második világháború azon nyolc hónapjának a története, amely Magyarország területén rendkívül kemény harcokat hozott.

Hogyan állt össze az adatbázis?

Az adatbázis összeállításához nemzetközi együttműködésben megkapják a német állami levéltár, a Bundesarchiv „Tageskartéit”, amelyet a német hadvezetés az utolsó pillanatig vezetett, a német propagandagépezet Magyarország területén készített több ezer fotóját, valamint a veszteséglistákat. Az amerikai nemzeti levéltártól (NARA) pedig az ország bombázásának találati listáját, a fényképekkel.

Emellett feldolgozzák az 1944-1952 közötti halotti anyakönyveket is, hogy bemutassák, a 202 nap mekkora civil áldozatvállalással járt. Továbbá a német és remélhetőleg az orosz adatbázisok katonai veszteséglistájához is hozzájutnak.

Ezen felül bemutatják a települések történetével kapcsolatos adatokat is, köztük a közigazgatási besorolását, a lakosság számát, a települések területét, lakóházainak számát, közbiztonsági helyzetét.

(MTI)

Fotó: Győrszentiván (ekkor önálló, ma Győr város része), a Keresztelő Szent János-templom melletti óvóhelynél a Konok család tagjai és egy nővér, 1944. Fortepan / Konok Tamás id.