Stilizált bérházhomlokzat, gomolyog a füst, a földszint és az első emelet már alaposan megpörkölődött, középen egy lábait széttáró embert vonnak a földre, a jobboldalt falnak támasztott létrán sisakos alak mászik az ablakban szorongó pár felé. Nem valamiféle kísérleti színházi produkciót, avantgárd performanszt látunk a képen, hanem az 1956 őszén a Margitszigeten megrendezett országos tűzoltóverseny egyik izgalmas pillanatát, amelyen állami, üzemi és községi önkéntes tűzoltócsapatok ötszáz tagja vett részt.
„Október 7-én 9 órai kezdettel kerül megrendezésre a Margitszigeti Központi MHK-pályán az Országos Tűzoltóverseny. A versenyen az ország legjobb önkéntes társadalmi tűzoltócsapatai mérik össze erejüket a kocsi- és a mozdonyfecskendő, illetve a 400-as és a 800-as kismotorfecskendő szerelésében”
– hirdette meg a rendezvényt a Magyar Tűzoltó, hozzátéve: az ünnepséget tornagyakorlatok teszik majd „változatosabbá, színvonalasabbá”.
„Királyhegyes község két tűzoltócsapata indul ma reggel az országos tűzoltóversenyre: az úttörő-csapat és a férfi 400-as kismotorfecskendő raj” – adta hírül október 6-án a Viharsarok nevű lap. (A királyhegyesi úttörők végül második helyen végeztek.) „Az országos tűzoltózenekar műsora után a belügyminiszter köszöntötte a díszzászlóaljat” – ezt már az Észak-Magyarország írta tudósításában, amelyből kiderül: férfi és női versenyt is tartottak, „a 400 p/l-es kismotorfecskendő szerelésénél első [lett] a szerencsi cukorgyár csapata, a 800 p/l-es kismotorfecskendő szerelésnél második a szerencsi csokoládégyár csapata.”
Alig két héttel a margitszigeti rendezvény után a tűzvédelmi szerveknek a létező legélesebb helyzetekben kellett bizonyítaniuk rátermettségüket. A fővárosi tűzoltóság forradalom alatti helytállását a Védelem Tudomány című katasztrófavédelmi online folyóiratban megjelent tanulmányában Berki Imre, a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának igazgatója mutatta be. Október 23. és november 10. között Budapesten 250 helyre vonultak ki a tűzoltók, ez Berki szerint a gyakorlatban 800-900 beavatkozást jelentett. A múzeumigazgató írásában sok más érdekesség – így a Nagy-Budapesti Tűzoltó Központi Forradalmi Tanács megalakulásának története – mellett arról is olvashatunk, hogy
október 24-én a rendőrfőkapitány utasítást adott ki a tűzoltóegységek felfegyverezésére, ezt az intézkedést azonban csakhamar visszavonták.
A fecskendőkön, hogy az egységek semlegességét jelezzék, nemzeti, szovjet és fehér zászlókat helyeztek el.
„Alapvetően a felkelők és a szovjet csapatok is segítették a kivonult egység munkáját, azonban nem egyszer előfordult, hogy a szovjet csapatok megállították, és – fegyver után kutatva – átvizsgálták a fecskendőket. A felkelők pedig néhány alkalommal a tűzoltókat is felszólították az ellenség elleni tevékenységre (pince elárasztással az ott harcolók kiűzésére), amelyben a tűzoltók vonakodva vettek részt, és az első adandó alkalommal bevonultak”
– írja Berki, aki a forradalmi napok híres történéseit a tűzoltók munkájának szemszögéből elemzi.
A Magyar Rádió ostroma során az egységek állandó lövöldözés közben végezték a tűzoltást, a tömeg meg is támadta a tűzoltókat.
Aznap tűz ütött ki a Nemzeti Múzeum második emeletén is, majd a következő napokban még számos jelzés érkezett onnan, az Országos Széchenyi Könyvtár és az afrikai kiállítás is veszélyben volt, a tűzoltók munkáját ekkor is folyamatos tűzharc hátráltatta.
„A Köztársaság téri pártház ostrománál az épülettűz oltását a nagy tömeg vegyes érzelmekkel fogadta. A tűzoltók végül a második emeleti tűz oltását tudták megkezdeni, eközben a tűzoltást végzők között több kiskatona el tudott menekülni” – eleveníti fel Berki. A Természettudományi Múzeumban kiállított hüllő- és kétéltű gyűjteménybe november 5-én csapódott gyújtóbomba, az alkoholban tárolt anyagok miatt lángba borult az egész épület. A Várban található Országos Levéltárat a Margitszigetről lőtték a szovjet csapatok, ide november 6-án vonultak ki a tűzoltók, hősiesen küzdöttek, 8767,5 folyóméter levéltári anyag azonban így is megsemmisült.
November 7-én a Kun utcai tűzoltólaktanya környékén történt események öt tűzoltó életét követelték. A Fiumei úton támadás érte a szovjeteket, akik a közeli laktanya udvarán felsorakoztatták a tűzoltókat, néhányan azonban – attól tartva, hogy bántódásuk esik – az OTI épületén keresztül szökést kíséreltek meg, ekkor nyitottak rájuk tüzet a szovjet katonák.
