Olga, Elza, Gyula és Ida. Benczúr Gyula gyermekei egy szokatlan formátumú, 40 x 80 cm-es képről néznek ránk. A bensőséges, meleg hangulatú keskeny és hosszú festmény a család bajorországi, ambachi otthonában, közvetlenül a bejárati ajtó felett lógott, mintha négy kis őrangyal vigyázná a család életét és óvná a hozzájuk érkezőket.
Benczúr képe egy a milliónyi műtárgy közül, amelyet a ma 67 éve alapított Magyar Nemzeti Galéria őriz. Hiszen itt van a Lila ruhás nő és a Majális, Berény Róbert Csellózó nője, Munkácsytól a Poros út két változata, a külföldi gyűjteményből pedig most csak Gauguin fekete sertéseit idézzük meg. Szobrok, szárnyas oltárok, régészeti leletek, érmék sorakoznak a Budai Vár B, C és D betűkkel jelzett kupolás épületében. De jó, ha tudjuk, hogy ez a gyűjteménynek már a második otthona, itt csak 1975. óta laknak a műtárgyak.
Amikor a Szépművészeti Múzeumból kivált új intézményt 1957-ben el akarták helyezni, a Vár mint helyszín még fel sem merült. A választás – Apró Antal ellenvéleménye dacára – Kádár János beleegyezése nyomán a Kúria épületére esett, amely később a Néprajzi Múzeum otthona lett. 1957. októberében ott, a Parlamenttel szemben nyitotta meg kapuit az új múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, melynek első igazgatója Pogány Ö. Gábor, Berlinben és Párizsban tanult, ám megbízhatóan baloldalinak számító művészettörténész lett.
Aki ma felmegy a Galériába, állandó és időszakos kiállítások mellett kreatív gyerekprogramokat, szórakoztató foglalkozásokat, kerekasztal beszélgetéseket, formabontó tárlatvezetéseket és egy remek múzeumi shopot talál.
Fotó: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
