A modern technológia mellett elődeink tudásából is meríthetünk a klímaváltozás elleni harcban
Kitta Gergely klímaszakértő az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszolt.
Menü
Szöveg: Ferenczi-Bónis Orsolya
Fotó: Máth Kristóf
A Farm2Fork a magyar termelőket köti össze éttermi és lakossági megrendelőkkel. A vállalkozás alapítója, Horváth Boldizsár agrármérnökként évek óta foglalkozott biogazdálkodással, korábban a szári Csoroszlya Farmon vett részt a termelésben. Ott már sikerült megvalósítani a farm-to-table elvet, azaz hogy a zöldségek és gyümölcsök minél kevesebbet utazzanak a termelés helyétől a felhasználást jelentő konyháig: saját termesztésű burgonyájuk egy Franciaországból érkező terméket felülmúlva bekerült az éttermi piacra. A beszállítás kezdetekor döbbent rá, hogy a magyar gazdák által megtermelt jó minőségű áru sok esetben külföldre kerül, vagy ha itthon marad is, nem jut be az éttermekbe – a séfek pedig épp arra panaszkodnak, hogy külföldi alapanyagokat kell használniuk. A vállalkozást tehát az éttermi és a termelői oldalon egyaránt megfogalmazott igény kielégítésének célja hozta létre.
HORVÁTH BOLDIZSÁR
A Farm2Fork vezetője környezetgazdálkodási agrármérnöki és ökológiai gazdálkodási diplomát szerzett, biogazdálkodást tanult a Stuttgarti Egyetemen, majd Angliában dolgozott. Vállalkozása a magyar termelőket köti össze a kiváló minőségű alapanyagokat kereső séfekkel. Internetes áruházából immár lakossági ügyfelek is rendelhetnek
A Farm2Fork működésének kulcsszava az értékteremtés. A farm-to-table alapelv mellett elkötelezett a kiváló hazai, szezonális alapanyagok mellett – ha valamiből nem tud biót választani, akkor a döntésével azokat a gazdákat támogatja, akik a lehető legtöbbet teszik a környezetünk és az egészségünk védelméért. A vállalkozás sarokköve a méltányos kereskedelem. A gazdáknak korrekt árat kell kapniuk a megtermesztett zöldségért és gyümölcsért, hiszen kemény kétkezi munkát végeznek, sok esetben hatvanfokos fóliasátorban. „A korrekt bérezés azért is fontos, mert egyre inkább azt tapasztalom, hogy fogynak a termelők. Ha ez folytatódik, csökken az ország önállósága az élelmiszer-termelés terén, azt pedig megtapasztalhattuk az utóbbi időszakokban, hogy az élelem kulcsfontosságú – magyarázza Boldizsár. – Egyszerűen szükségünk van arra, hogy megtermeljük a saját alapanyagainkat.”
A vállalkozás megalapítását holisztikus szemlélet vezérelte, amelynek része, hogy ismerjük, honnan származik az ételeinkhez felhasznált alapanyag – ki és hogyan termeli meg –, és ennek alapján döntsünk arról, hogy kit támogatunk a termék megvásárlásával. A Farm2Fork vezetője egy angliai gazdaságban töltött egyetemi gyakorlaton találkozott ezzel a szemlélettel, ami mérföldkövet jelentett az életében. A mai napig hálás az egyetemi tanárainak is, akik a biogazdálkodás felé terelték, és az általa képviselt komplex látásmódra inspirálták.
Horváth Boldizsár személyesen ismeri a termelőket, hosszú ideje jó kapcsolatban áll velük. „Hazai termékek választásával magyar családokat támogatunk, vagyis az a szempont is érvényesül, hogy itthon maradjon a pénz” – hangsúlyozza. A gazdákból termelői hálózatot szervezett, és összekötőként kapcsolja hozzájuk a séfeket, őket szintén az alapanyag tiszteletére buzdítja. Hiszen ha hazai szezonális terméket választanak egy menü megalkotásakor, az olyan fejlődési lehetőséget jelent, amely nemcsak a gasztronómiában hat pozitívan, a termelői oldalon is jó irányt jelent. „Nagyon hiszek abban, amit csinálok. Igyekszem tudatosan és hitelesen képviselni, mert tényleg szeretném, ha elindulna a változás, és a séfeknek is fontos lenne, hogy megismerjék, ki áll egy-egy termék mögött. Az egész folyamatot, láncot kellene ismerni, minden szereplőjével és szegmensével együtt. Én ebben a komplexitásban hiszek” – összegzi az alapító cége küldetését.
Kitta Gergely klímaszakértő az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszolt.
A fizikai mellett a mentális egészségünkre is hatással van a klímaváltozás. Az ökoérzelmekről és a lehetséges megküzdési módokról Ágoston-Kostyál Csilla kutatót, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének munkatársát kérdeztük.
Tkacsik Márta, a budajenői Patikakert alapítója felelősségről, alkalmazkodásról, cselekvésről és a közösségek újraépítéséről ökológiai válság idején.
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.
A KIX alkotói tizenkét éven keresztül követték a kallódó kamaszgyerek, Sanyi életét. De lehet-e fejlődéstörténet hőse az, akinek a nevéhez egy gondatlanul előidézett tragédia is tapad? Hogyan segíthet nehéz sorsú nagyvárosi gyerekeknek a kitörésben egy hobbiprojektnek indult dokumentumfilm? Révész Bálintot, a film egyik rendezőjét kérdeztük.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
