Horváth Boldizsár Farm2fork vállalkozása a magyar termelőket köti össze az éttermi és lakossági megrendelőkkel, olyan értékek mentén mint a farm-to-table, a hazai, szezonális, jó alapanyagok választása, valamint a méltányos kereskedelem.
A Városi Kertek Egyesület alapítója, Rosta Gábor nem az ukrajnai háború, sőt nem is a covidjárvány kitörése óta, hanem lassan másfél évtizede hangsúlyozza az önellátás fontosságát.
Prima Primissima díjas lett Kovács Gyula gyümölcsész, a Tündérkert mozgalom alapítója, aki létrehozta Európa legnagyobb egy nemzethez tartozó gyümölcsgyűjteményét.
Petrás Mária keramikusművész a Mindenség és az ember eredendő kapcsolatáról
A völgyben valaha kiterjedt gyümölcstermesztés folyt, mára az erdő benőtte a hajdani málnások területét.
Az Erdély épületegyüttes a szentendrei skanzen történetének legnagyobb vállalkozása. A kiállítás koncepciójáról és küldetéséről
Cseri Miklós főigazgatóval beszélgettünk.
Sokan sokfélék, de mind értékesek – pont, mint a borok errefelé. Ők a Tokaji Borbarátnők Társasága, amelyet egy cél fog össze: visszacsatornázni a régiót a világ vérkeringésébe. Az alapító, Kulcsár Edit rendületlenül hiszi, hogy ebben a feladatban a nőknek kitüntetett szerep jut, s az egy nap, amit Mádon eltöltünk, bőven elég neki, hogy ezt be is bizonyítsa.
Az igazából el sem veszett, a közelmúltban előkerült Szent Orbán-ereklye sokáig Tokaj-Hegyalja egyik méltatlanul elfeledett kincse volt. Néhány lelkes asszony fáradozásának hála, a szőlőművelők, kádárok és kocsmárosok védőszentjének kultusza lassanként újjáéled a vidéken.
Város vagy vidék? Család vagy karrier? Kapott vagy választott út? Regéczy-Béres Melinda a Béres Csepp feltalálójának unokájaként és a szülei által alapított erdőbényei szőlőbirtok igazgatójaként szembesült ezekkel a dilemmákkal. Öröklött kérdésekről és saját válaszokról beszélgettünk vele az épp húszéves borászat teraszán
A bodrogkeresztúri Bott pincészet díjnyertes vezetője, Bodó Judit olyan szeretettel szövi történeteit a szőlőről, hogy önkéntelenül is közösség szerveződik a személye köré. Számára a jól megfogalmazott siker kulcsa: akkor is a jóért dolgozni, ha nem látjuk előre, mi lesz a vége
A bor köré élet van felfűzve – ezzel a szemlélettel tekint Márkus Mónika szőlőátoltással foglalkozó kertészmérnök a szakmájára és az élete teréül választott tokaj-hegyaljai vidék közösségére is. Az ötgyermekes édesanya Bodrog-parti otthonának kertjében mesélt hivatásról, értékátadásról és a kötődés fontosságáról.
Van a Tokaji borvidék szívében, Tolcsván egy mesebeli hely: egy közel négyszáz éves kastély, amelyet egykor a neves Szirmay és Dessewffy család is birtokolt. A varázslatos épület sokáig Csipkerózsika-álmát aludta, a Helia-D tulajdonosa azonban újra élettel töltötte meg a tereit. Somogyi Krisztinával, a kastély vezetőjével itt találkoztunk, hogy Tokaj-Hegyaljáról beszélgessünk.
Budapestről, férje és két kislánya mellől útra kelve Éless Tímea nem sokkal előttünk érkezik a Tállya melletti Hetény-dűlőn álló apró házikójukhoz. A kóstolóépület lábánál a birtok legöregebb és legfrissebben telepített szőlőtáblái találkoznak. Itt, ahol múlt és jelen összeér, vezet be minket a borász a Szóló és saját történetébe.
Földi utunk állandó találkozás: örömmel és nehézséggel, mélységgel és feloldással. Védett pontokra azonban mindenkinek szüksége van. Ilyen, kávékülönlegességeket, süteményeket és közösséget kínáló állomást szeretne nyújtani Berényi-Jerebák Anikó és férje, a helyhez nem kötött, Tarcalon mégis célba érő Ösvény projekttel.
A felújított mádi zsinagógába és rabbiházba betérve nemcsak a haszid kultúrába nyerhetünk betekintést, hanem mélyebben megismerhetjük azt a különleges világát óvó egykori közösséget, amely tevékenyen részt vett Tokaj-Hegyalja apró településeinek felvirágoztatásában.
A balatonfüredi Vaszary Galériát minden évben érdemes felkeresni. Az egykori hercegprímási nyaraló kiállítótereibe idén tavasszal Rippl-Rónai Józseftől Maurer Dóráig magyar művészek meghatározó alkotásai költöztek.
Családi portréktól sajátos személyes mitológiát építő talált tárgyakig terjed Fejér János fotográfus írásunkhoz válogatott anyaga.
Murányi Kristóf nem enged a csábításnak, és a könnyebb út helyett csavar egyet a retróérzés kollektív élményén. Dekoratív grafikáin úgy elevenedik meg a jelenünkbe mutató félmúltunk rögvalósága, hogy nevetni támad kedvünk saját – szerethető – esendőségünkön.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
