
Védőmaszk másképp
A Karsai Műanyagtechnika Holding a járvány kezdetekor egy speciális védőmaszk gyártásába kezdett.

A Karsai Műanyagtechnika Holding a járvány kezdetekor egy speciális védőmaszk gyártásába kezdett.

Hámori Dániel maszkmester autodidakta módon, tizenegy évesen kezdte képezni magát jövendő szakmájára.

Bajzáth Mária mesepedagógus úgy véli, a farsang kiváló alkalmat adhat a gyerekeknek az átváltozások megélésére.

Dr. Hablaty, vagyis Szabó Attila a Piros Orr Bohócdoktorok küldetéséről, kemény pillanatokról és a világ játékos természetéről mesélt.

Volt egy játék, amivel a hatvanas években a gyerekek egész nyarakat eltöltöttek: az indiános.

A sümegi püspöki palota két nagy hatású ember, Padányi Biró Márton püspök és Franz Anton Maulbertsch festő történetén keresztül a barokk és a katolikus megújulás korszakába repíti a látogatókat. Az újjászületett épületben Sümegi Kata tárlatvezetővel tettünk látogatást.

Építészeti mesemondó – így aposztrofálja magát a mátyásföldi Zubreczki Dávid. Az „Urbanista” kezdetben blogjával, manapság pedig többek között sétáival és könyveivel hirdeti, hogy az épületek olyan történeteket rejtenek, amelyeket érdemes meghallani, az építészetről viszont nem érdemes hallgatni.

„Az első istentiszteleten, amelyet Bíró Ferenc tartott Mátyásföldön, öten voltak templomban. Az első karácsonykor, néhány hónappal később, huszonöten. Ma kétszázötvenen járnak vasárnaponként a Baross utcai istentiszteletekre. Bíró Ferenc és Botond mátyásföldi lelkészek vendégei voltunk.”

Viszonylag kevés esély van rá, hogy a Budapestre tévedő egyszeri turista éppen a mátyásföldi Erzsébetligetbe tervezze napi városnéző sétáját. Pedig ha megtenné, biztosan leesne az álla, itt működik ugyanis Európa, ha nem a világ legkülönlegesebb vívóterme.

Végtaghiánnyal született, ám a személyiségéből sugárzó természetesség és energia miatt ez először szinte fel sem tűnik. Csesznegi-Fényes Zsuzsanna egykori paraúszó ma szülőként és A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány egyik vezetőjeként fiatalok tucatjainak mutat példát.

A vándorcirkuszos gyermekévek után a sokak által elképzelhetetlen nyugati aranykorban találta magát, ahonnan mégis hazavágyott. Megismételhetetlen pillanatokról, küzdelmekről, André Kertész képekről és a cirkusz változásáról beszélgettünk Zsilák Györggyel.

Mátyásföld nevét valószínűleg kevesen ismerik a világon, de az itt fejlesztett gyártmányok Madagaszkártól Kanadáig, Hawaiitól Kínáig emberek millióit szállították. Kilátogattunk az egyik volt Ikarus-telepre nosztalgiázni és megnézni, hogy áll most a magyar városibusz-gyártás.

Söptei Eszter textilművész megmutatja: egy műalkotásnak konkrét, hétköznapi funkciója is lehet. Hangelnyelő szöveteire az egyéni megrendeléseken túl egyre több iroda is igényt tart.

A technikai bravúrjairól, mély gondolatiságáról és határozott iróniájáról ismert grafikusművész munkáiból a Műcsarnokban nyílt válogatás.

Regős Mátyás ifjúsági kisregényének számtalan rétegéből a barátság mibenlétének kérdése emelkedik ki a leghangsúlyosabban.

Wirth Imre legutóbbi verseskötetében tökélyre fejleszti az utóbbi száz év bejáratott motívumainak és stiláris fordulatainak szétfeszítését.

A gyerekkor belesimulás a létbe, utána viszont elkezdjük kívülről látni magunkat, és az idő is megkezdi pusztítását. Az író-költő nem tehet mást: újraalkotja a létezését megalapozó élményeket, tereket, tájakat. Wirth Imrével az általa megélt és teremtett világokban tettünk utazást.

A traumakutató új könyvében egy gyerek perspektívájából meséli el egy csehszlovákiai magyar család történetét, ezzel segítve a fiatal olvasókat a mélyben gyökerező családi titkok, örökbe kapott jó és rossz minták felismerésében és helyes kezelésében.