Személyes kötődés és nemzeti büszkeség, a test és a lélek határainak feszegetése, hagyomány és megújulás. Történetek álmokról, vágyakról, könnyekről, sikerekről és kudarcokról, kitartásról és újrakezdésről.
Szöveg: Ferenczi-Bónis Orsolya
Illusztráció: Meszleny Anna
Kiss Péter Pál paralimpiai bajnok lett férfi KL1 200 méteren, az asztaliteniszező Szvitacs Alexa bronzérmet, Pap Bianka 200 méter vegyesen ezüstérmet, és Ekler Luca is ezüstérmet szerzett 400 méteres síkfutásban szombaton.
Luterán Petra ezüstérmet szerzett a T47-es kategória távolugró számában, míg Pap Bianka aranyérmet 100 háton S10-es kategóriában pénteken a párizsi paralimpián.
Konkoly Zsófia 200 méter vegyesen arany, a női kerekesszékes tőrválogatott ezüst, míg Pap Bianka bronzérmet szerzett 400 méter gyorson.
A magyar atléta megvédve címét, aranyérmet szerzett csütörtökön a T38-as kategória távolugró számában a párizsi paralimpián.
Hatalmas küzdelemben szenvedett 3:1-es vereséget a para-asztalitenisz férfi egyes elődöntőjében, WS1-es kategóriában a brit Robert Davies-től.
Illés Fanni, óriási csatában ezüstérmet szerzett az SB4-es kategória 100 méteres mellúszó számában a párizsi paralimpia hétfői versenynapján.
Tokió paralimpiai bajnoka, négyszeres világ- és négyszeres Európa-bajnok kajakozó dacról, versenyzésről, győzelmekről.
Konkoly Zsófia aranyérmet szerzett csütörtökön 400 méteres gyorsúszásban, az S9-es kategóriában a párizsi paralimpián. Ez a magyar küldöttség első dobogós helyezése a francia fővárosban.
Augusztus 28-án, szerda este a megnyitóünnepséggel kezdetét vette a XVII. paralimpia Párizsban. A megnyitó ünnepségen a magyar zászlót az ötödik paralimpiáján szereplő, tokiói bajnok úszó, Illés Fanni és az íjász Gáspár Tamás vitte. A mozgássérült, látássérült és enyhe értelmi sérült sportolók legnagyobb sporteseménye jövő vasárnapig tart, az M4 sportcsatornán végig követhetjük az eseményeket.
A magyar sport fénylő csillaga, ötszörös olimpiai bajnok, többszörös világ- és Európa-bajnok, a Magyar Szent István-rend és a Prima Primissima díj birtokosa. És még hány elismerést kapott az évtizedek alatt! Hiteles példakép, nagyszerű sportember, feleség, anya, az úszás népszerűsítéséért dolgozó szakember. Pályafutására 10 érdekességgel emlékezünk.
Csipes Tamara ötszáz méteren, Varga Ádám ezer méteren ezüst-, Kopasz Bálint pedig szintén ezer méteren bronzérmet szerzett a párizsi olimpián, a döntőn a másik magyar induló, Gazsó Alida Dóra a hatodik helyezést érte el.
Bár Magyarország a legsikeresebb sportnemzetek között van, ritkán fordul elő, hogy egyazon olimpiai dobogóra több honfitársunk is felfér. Az pedig kifejezetten egyedi eset, hogy mester és tanítványa vigye haza az arany- és ezüstérmet. 1952-ben viszont épp ennek lehettünk tanúi, két sportlövőnk, Takács Károly és Kun Szilárd a teljes mezőnyt maga mögé utasította.
Manapság természetes, hogy a nyári olimpiák utolsó napjaiban mi, magyarok mindig különösen figyelünk: a kajak-kenu-válogatottól mindig számítunk néhány éremre. Ez nem volt mindig így: az 1968-as mexikóvárosi játékok idején e sportág még éppen csak elkezdett megjelenni a sikerhorizonton. Ezért volt különösen nagy öröm, hogy Hesz Mihály és Tatai Tibor is nyerni tudott a Xochimilco-tavon.
Közhely, hogy Magyarországon csak a győzteseket szoktuk megbecsülni. Pataki Ferenc élete viszont arra mutat keserű példát, hogy sokszor a győzteseket sem. A tornászt az olimpiai aranyérem nem tudta megmenteni attól, hogy később elbocsássák a munkahelyéről.
A birkózás az ókori olimpiai játékokon is a sportágak között szerepelt, számunkra pedig húsz aranyéremmel az egyik legeredményesebb szám. Weisz Richárd volt az első bajnokunk, Kárpáti Károly mindkét fogásnemben indult, és szabadfogásban nyert is. Kozma István volt az egyetlen, aki kétszer is fel tudott állni a dobogó legfelső fokára. Legutóbb a 2021-es tokiói olimpián Lőrincz Tamás ért fel a csúcsra, a londoni ezüstérmes eredményét túlszárnyalva.
A művészetek versenye a nyári játékok idején? Mára furcsán hangzik, de a második világháborúig ez természetes gondolat volt. A szellemi olimpiák története bemutatja a korai játékok szellemiségét és ellentmondásait. Magyar sikerekben pedig itt sem szűkölködtünk!
Az idei párizsi olimpiáig atlétikában tíz alkalommal állhattak fel honfitársaink a dobogó legfelső fokára. A sportok királynőjének első magyar női aranyérmese Kádárné Csák Ibolya volt, aki 1936-ban a berlini játékokon a magasugrás izgalmas döntőjében diadalmaskodott. Példaértékű életéről mesélünk.
Mi motiválja a felkészülésben, mi adja az erőt és a lendületet a versenyeken, hogyan készült Párizsra? Késely Ajna úszót kérdeztük.
„Eddig ő volt Kökény Beatrix és Imre Géza fia, de most végre mi lettünk Imre Bence szülei.” A lassan szüleihez hasonló világklasszissá érő sportolónak nagy szerepe van abban, hogy a nemzeti kézilabdacsapatunk tizenhat év után újra ott lehet az olimpián.
A kor csak egy szám, mondják, a sport viszont számok, pontok, centik és másodpercek bűvöletében zajlik. Éljenek soká bajnokaink, érmeseink, pontszerzőink! Legidősebb bajnokaink előtt tisztelgünk.
A nyári és téli olimpiákon a magyar versenyzők eddig 525 érmet nyertek, ebből 184 az arany-, 158 az ezüst- és 183 a bronzérem. A legsikeresebbek vívásban vagyunk: 38 arany-, 24 ezüst- és 28 bronzérmet, azaz összesen 89 érmet szereztek vívóink. Ezzel az összesített éremtáblázaton csak a franciák és az olaszok állnak előttünk.
Apa, anya, a fiú, a lány, meny, unokák. Vannak családok, ahol nemcsak a családi ezüst, de az arany is halmozódik. Pontosabban minden generáció megküzd érte. Híres és jeles magyar sportcsaládokat mutatunk be. Második rész.
Apa, anya, a fiú, a lány, meny, unokák. Vannak családok, ahol nemcsak a családi ezüst, de az arany is halmozódik. Pontosabban minden generáció megküzd érte. Híres és jeles magyar sportcsaládokat mutatunk be. Első rész.
Kárpáti Rudolf hegedült, Gyenge Vali regényt írt, első olimpiai bajnoknőnk pedig Szécsi Pálnak szerzett dalt. Varga Dani fest, és akkor még nem beszéltünk Szepes Mária férjéről. Illetve, de. Most írunk róla – is.
Remek formában lévő vívócsapattal érkezünk Párizsba, és nagyon bízom a kajakosainkban és a vízilabdázóinkban is – mondja Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. Az egykori világ- és olimpiai bajnok kajakozót a párizsi esélyekről és az ötkarikás játékok új belépőiről kérdeztük.
A statisztikák alapján Gerevich Aladárt nagyon egyszerűen jellemezhetjük: a legsikeresebb magyar olimpikon. Bár ez önmagában méltóvá teszi az elismerésre, ami igazán érdekes, az az életútja: harmincéves pályafutása során politikai rendszerek jöttek-mentek, de ő mindenki szemében vívólegenda maradt.
A magyar sportemlékezetet szokta az a kritika érni, miszerint csak a győzteseinkre emlékszünk. Kiemelkedő sportemberré viszont nem csak az érmek tesznek valakit: Mohamed Aida és Gádorfalvi Áron például sosem állhattak olimpiai dobogón, hosszú pályafutásuk és rekordszámú olimpiai részvételük azonban tiszteletet parancsoló.
Sokakban az a kép él legnagyobb sportolóinkról és olimpikonjainkról, hogy legyőzhetetlenek, minden problémával meg tudnak küzdeni. A második világháború előtt azonban több nagy sikert elérő olimpiai bajnokunk is méltatlan körülmények között és idő előtt távozott az élők sorából.
Három olimpiai bajnokságot és huszonegy olimpiai bajnokot köszönhetünk neki. Elsőséget és dobogós helyeket Európa- és világbajnokságokon, nemzeti büszkeséget, sok örömet, rengeteg izgalmat. Isten éltesse Kemény Dénest!
Az első újkori olimpián, Athénban hat sportágban hét magyar képviselte az országot, összesen hat érmet szerezve. 1896. április 11-én Hajós Alfréd két úszószámot is megnyerve állhatott a dobogó legfelső fokára. Igaz, a nyakába nem aranyérem került, mert akkor még ezüstérem járt a győzteseknek.
Kevesebb mint száz nappal vagyunk a párizsi olimpia nyitóünnepsége előtt. Jelenleg 16 sportágban 150 magyar sportoló készül a megmérettetésre. Ami biztos, a profi versenysport világában a pontszerzés, sok sportág esetén már a kijutás is bravúrnak számít. Így minden résztvevőnk megérdemli majd július 26-tól augusztus 11-ig, hogy szurkoljunk neki.
Háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, aki hisz abban, hogy ha az ember munkát rak valamibe, annak előbb-utóbb meglesz az eredménye. Interjú Szécsi Zoltánnal régi és új időkről, uszodákról és tehenekről, na meg arról, hogyan lett az újlipótvárosi fiúból előbb olimpiai aranyérmes kapus, majd aranykalászos vidéki gazda.
A magyar sport Trianonja lett a kilenc aranyérmet hozó 1956-os olimpia. A sportolók harmada nem tért haza a játékok után, szétszóródott a világban. Egy különleges olimpia emlékei.
Egy görög, aki annyira magyar volt, hogy személye csaknem három évtizeden át meghatározta hazánk sport- és képzőművészeti világát. Manno Miltiádész mára elfeledett, sokszálú élettörténete egyedülálló betekintést enged a 20. század elejének sport-, kulturális és nem utolsósorban közéleti pillanataiba.
Egy huszonöt kilométeres versenyen öt órát tölt a vízben, egy átlagos edzéshéten száz kilométert úszik, miközben egyetemre jár, és rekorddöntő álmokat dédelget.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.