Keresés
Close this search box.

Olimpia

Személyes kötődés és nemzeti büszkeség, a test és a lélek határainak feszegetése, hagyomány és megújulás. Történetek álmokról, vágyakról, könnyekről, sikerekről és kudarcokról, kitartásról és újrakezdésről.

Szöveg: Ferenczi-Bónis Orsolya
Illusztráció: Meszleny Anna

Major Endre bronzérmes

Hatalmas küzdelemben szenvedett 3:1-es vereséget a para-asztalitenisz férfi egyes elődöntőjében, WS1-es kategóriában a brit Robert Davies-től.

Megkezdődött a XVII. paralimpia Párizsban, Magyarországot 39 sportoló képviseli

Augusztus 28-án, szerda este a megnyitóünnepséggel kezdetét vette a XVII. paralimpia Párizsban. A megnyitó ünnepségen a magyar zászlót az ötödik paralimpiáján szereplő, tokiói bajnok úszó, Illés Fanni és az íjász Gáspár Tamás vitte. A mozgássérült, látássérült és enyhe értelmi sérült sportolók legnagyobb sporteseménye jövő vasárnapig tart, az M4 sportcsatornán végig követhetjük az eseményeket.

Isten éltesse Egerszegi Krisztinát! – 10 érdekesség az 50 éves Egérke, avagy Krisztina királynő pályafutásából

A magyar sport fénylő csillaga, ötszörös olimpiai bajnok, többszörös világ- és Európa-bajnok, a Magyar Szent István-rend és a Prima Primissima díj birtokosa. És még hány elismerést kapott az évtizedek alatt! Hiteles példakép, nagyszerű sportember, feleség, anya, az úszás népszerűsítéséért dolgozó szakember. Pályafutására 10 érdekességgel emlékezünk.

Mester és tanítvány a világ tetején – Takács Károly és Kun Szilárd

Bár Magyarország a legsikeresebb sportnemzetek között van, ritkán fordul elő, hogy egyazon olimpiai dobogóra több honfitársunk is felfér. Az pedig kifejezetten egyedi eset, hogy mester és tanítványa vigye haza az arany- és ezüstérmet. 1952-ben viszont épp ennek lehettünk tanúi, két sportlövőnk, Takács Károly és Kun Szilárd a teljes mezőnyt maga mögé utasította.

A xochimilcói aranypéntek: Hesz Mihály és Tatai Tibor diadala

Manapság természetes, hogy a nyári olimpiák utolsó napjaiban mi, magyarok mindig különösen figyelünk: a kajak-kenu-válogatottól mindig számítunk néhány éremre. Ez nem volt mindig így: az 1968-as mexikóvárosi játékok idején e sportág még éppen csak elkezdett megjelenni a sikerhorizonton. Ezért volt különösen nagy öröm, hogy Hesz Mihály és Tatai Tibor is nyerni tudott a Xochimilco-tavon.

Weisztől napjainkig – olimpiai birkózósikereink 

A birkózás az ókori olimpiai játékokon is a sportágak között szerepelt, számunkra pedig húsz aranyéremmel az egyik legeredményesebb szám. Weisz Richárd volt az első bajnokunk, Kárpáti Károly mindkét fogásnemben indult, és szabadfogásban nyert is. Kozma István volt az egyetlen, aki kétszer is fel tudott állni a dobogó legfelső fokára. Legutóbb a 2021-es tokiói olimpián Lőrincz Tamás ért fel a csúcsra, a londoni ezüstérmes eredményét túlszárnyalva.

Ép testben ép ésszel: a szellemi olimpiák elfeledett története

A művészetek versenye a nyári játékok idején? Mára furcsán hangzik, de a második világháborúig ez természetes gondolat volt. A szellemi olimpiák története bemutatja a korai játékok szellemiségét és ellentmondásait. Magyar sikerekben pedig itt sem szűkölködtünk!

A sportág, amiben a legpengébbek vagyunk: a vívás magyar bajnokai

A nyári és téli olimpiákon a magyar versenyzők eddig 525 érmet nyertek, ebből 184 az arany-, 158 az ezüst- és 183 a bronzérem. A legsikeresebbek vívásban vagyunk: 38 arany-, 24 ezüst- és 28 bronzérmet, azaz összesen 89 érmet szereztek vívóink. Ezzel az összesített éremtáblázaton csak a franciák és az olaszok állnak előttünk.

Családok az olimpián 2.

Apa, anya, a fiú, a lány, meny, unokák. Vannak családok, ahol nemcsak a családi ezüst, de az arany is halmozódik. Pontosabban minden generáció megküzd érte. Híres és jeles magyar sportcsaládokat mutatunk be. Második rész.

Nemcsak a sportban alkottak nagyot 

Kárpáti Rudolf hegedült, Gyenge Vali regényt írt, első olimpiai bajnoknőnk pedig Szécsi Pálnak szerzett dalt. Varga Dani fest, és akkor még nem beszéltünk Szepes Mária férjéről. Illetve, de. Most írunk róla – is.

Ráfér a megújulás az olimpiai mozgalomra

Remek formában lévő vívócsapattal érkezünk Párizsba, és nagyon bízom a kajakosainkban és a vízilabdázóinkban is – mondja Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. Az egykori világ- és olimpiai bajnok kajakozót a párizsi esélyekről és az ötkarikás játékok új belépőiről kérdeztük.

Sportpályafutás generációkon és rendszereken át – Gerevich Aladár

A statisztikák alapján Gerevich Aladárt nagyon egyszerűen jellemezhetjük: a legsikeresebb magyar olimpikon. Bár ez önmagában méltóvá teszi az elismerésre, ami igazán érdekes, az az életútja: harmincéves pályafutása során politikai rendszerek jöttek-mentek, de ő mindenki szemében vívólegenda maradt.

Amikor a részvétel a győzelem: Mohamed Aida és Gádorfalvi Áron

A magyar sportemlékezetet szokta az a kritika érni, miszerint csak a győzteseinkre emlékszünk. Kiemelkedő sportemberré viszont nem csak az érmek tesznek valakit: Mohamed Aida és Gádorfalvi Áron például sosem állhattak olimpiai dobogón, hosszú pályafutásuk és rekordszámú olimpiai részvételük azonban tiszteletet parancsoló.

Tragikus sorsú olimpiai bajnokaink I.

Sokakban az a kép él legnagyobb sportolóinkról és olimpikonjainkról, hogy legyőzhetetlenek, minden problémával meg tudnak küzdeni. A második világháború előtt azonban több nagy sikert elérő olimpiai bajnokunk is méltatlan körülmények között és idő előtt távozott az élők sorából.

Olümpiától Párizsig – Visszaszámláló a nyári olimpiai játékokig

Kevesebb mint száz nappal vagyunk a párizsi olimpia nyitóünnepsége előtt. Jelenleg 16 sportágban 150 magyar sportoló készül a megmérettetésre. Ami biztos, a profi versenysport világában a pontszerzés, sok sportág esetén már a kijutás is bravúrnak számít. Így minden résztvevőnk megérdemli majd július 26-tól augusztus 11-ig, hogy szurkoljunk neki.

A család, a vízilabda meg a föld – nagyinterjú Szécsi Zoltánnal 

Háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, aki hisz abban, hogy ha az ember munkát rak valamibe, annak előbb-utóbb meglesz az eredménye. Interjú Szécsi Zoltánnal régi és új időkről, uszodákról és tehenekről, na meg arról, hogyan lett az újlipótvárosi fiúból előbb olimpiai aranyérmes kapus, majd aranykalászos vidéki gazda.

Magyar, görög, sportoló és polihisztor: Manno Miltiádész története

Egy görög, aki annyira magyar volt, hogy személye csaknem három évtizeden át meghatározta hazánk sport- és képzőművészeti világát. Manno Miltiádész mára elfeledett, sokszálú élettörténete egyedülálló betekintést enged a 20. század elejének sport-, kulturális és nem utolsósorban közéleti pillanataiba.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.
  • _fbp

A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _ga_M1TCWC2EWM

Összes tiltása
Összes engedélyezése

KRoNIKA.HU Hírlevél

Légy részese a történetnek!