Hozományvadászokról, szerencsétlen sorsú prostituáltakról, néhány dollárért gyilkoló munkásokról szóló újságcikkek alakították a századforduló Amerikájában a magyar bevándorlókkal kapcsolatos képet.
Kétszáz éve, 1821. július 20-án szentelték fel az óbudai zsinagógát. Ha ma már nem emelkedik is ki a környező házak közül, a hosszú időn át tévéstúdióként használt épület ismét régi fényében várja a híveket.
Több szempontból is fontos színhelye történelmünknek Balatonfüred: a 19. században a gyógytelepen a polgári átalakulást megelőlegezve kényszerültek egymás mellé különböző társadalmi rétegek; a félvilági élet a szabadidő új kultúrájának fontos részét jelentette.
Negyven éven át személyes ismerősünk volt, a képernyő közvetítésével valóságos családtagunk, akivel gyakrabban találkoztunk, mint a legtöbb rokonunkkal: Kudlik Júlia neve szorosan összefonódott a magyar televíziózás első évtizedeivel.
Kevesen tudják, hogy az analóg globális forradalma a képregényes világból indult ki. A hazai képregényélet fontos eseménye a nemzetközi hírű rajzoló, Futaki Attila új művének megjelenése.
Milyen egetverő különbség van analóg és digitális fotográfia között, s hogyan függnek össze a bankhiteles házak és autók a fényképezéssel? Ezekről kérdeztük Az eltűnt idő nyoma szerzőjét.
Halmai Tamás új kötetével nemcsak számot vet azzal, ahogyan a nyelvbe zárkózó költészet feloldódik a divatos irányzatokban, hanem tevékenyen hozzájárul az integrációhoz.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.