1825. október 5-én született Xántus János, aki nagyszabású keletázsiai kutatóútjával megalapozta a Néprajzi Múzeum tárgy- és fotógyűjteményét, valamint életre hívta a Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztályát, amelynek első múzeumőre lett. A Néprajzi Múzeum alapításáról itt olvashat bővebben.

Október 5-én a Néprajzi Múzeumban a Xántus 200 című ünnepségen családi programok, játékos barangolások, előadások és kurátori tárlatvezetések idézik meg Xántus János sokoldalú tevékenységét, az amerikai vadnyugati kalandoktól a kelet-ázsiai expedíciókig.

Az 1848-149-es forradalom és szabadságharc bukását követően a 24 éves Xántus János annyi más honfitársához hasonlóan emigrációba kényszerült. 1852-ben érkezett az Egyesült Államokba, ahol azt követően, hogy minden más lehetőség bezárult előtte, 1855-ben belépett az amerikai hadseregbe. Előbb az indián határvidéken fekvő Fort Rileyba, majd a kaliforniai San Tejon erődbe vezényelték. Ebben az időben vált a washingtoni Smithsonian Intézet megbecsült gyűjtőjévé. Kalandjairól édesanyjának küldött leveleiben számolt be, amelyek 1858-ban könyv formájában is napvilágot láttak. Az abban leírtak alapján született meg a vadnyugati felfedező képe, ami egészen odáig vezetett, hogy Xántust Old Shatterhanddel azonosították.

A Xántus a Vadnyugaton című előadás arra keresi a választ, hogy mennyi igaz a Xántus személye körüli mítoszból, és milyen szerepet játszott ő maga e mítosz kialakításában.

Az életút ismerőinek előadása, tárlatvezetései során nemcsak a történelmi hátteret ismerhetik meg a látogatók, hanem betekintést nyerhetnek a 19. századi gyűjtőmunkába és a múzeumalapítás folyamatába is. A kisgyerekkel érkezők a múzeum gyűjteményi kiállításának lakóival, Bugával és Barkával indulhatnak felfedezőútra egy rejtélyes bőrönddel együtt.

Születésnap

Október 11-én a gyűjteményi kiállítás megnyitásának első évfordulóját ünnepli a múzeum egy egész napos rendezvénysorozattal. A Stílus, ritmus, hagyomány című programnap az elmúlt év sikereit és eredményeit is bemutatja. Az állandó kiállítás a világ egyik legmodernebb etnográfiai tárlataként nyílt meg, amely az elmúlt hónapokban rangos nemzetközi díjakat nyert, többek között Red Dot Design és iF Design elismerést.

A születésnapi programok közt tematikus tárlatvezetések és családi foglalkozások várják a családokat, míg különböző művészeti ágak képviselői keltik életre a gyűjtemény világát.

A nap kiemelt eseménye a Magyar Nemzeti Táncegyüttes divatbemutatója lesz, amely a Kárpát-medence gazdag viseletkincseit tárja a közönség elé. A napot színesíti a Stellaria Media női kar zenés tárlatvezetése, az Ethnosound Élménydobolás vagy az Amin őseink is jól szórakoztak volna című improvizációs színházi program. A látogatók kulisszatitkokat is megismerhetnek, hiszen a múzeum restaurátorai bemutatják, milyen utat járnak be a tárgyak, mielőtt a kiállítóterekbe kerülnek. A gyűjteményről szóló programot Hollerung Gábor karmester személyes gondolataival és zenei reflexiókkal gazdagítja.

Top10

Az évfordulóval egy időben, október 11-én elindul a Gyűjteményi kiállítás TOP 10 elnevezésű szavazás is, amelynek célja, hogy a látogatók válasszák ki azt a tíz tárgyat, amelyet mindenkinek látnia kellene. A nyolc teremből kiválasztott kedvencek mellé két ikonikus darab, a lucaszék és a viseletes baba társul, így áll össze az a lista, amelyből egy gyors, élményszerű látogatói útvonal születhet majd meg. A szavazás 2026. március 5-ig tart, mivel 1872-ben ezen a napon nevezték ki Xántus Jánost az intézmény elődjének számító Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztályának vezetőjévé.

Pápua Új-Guinea

A saját évfordulók mellett a Néprajzi Múzeum megemlékezik Pápua Új-Guinea függetlenségének 50. évfordulójáról is, amelyhez a világ múzeumait összekapcsoló, egész éves nemzetközi programsorozat is kapcsolódik.

A budapesti intézmény állandó kiállításában kiemelt helyet kap Új-Guinea anyaga, különösen Bíró Lajos nemzetközileg is meghatározó gyűjteménye és kutatásai. A múzeum Óceánia-gyűjteménye a gyarmatosítás legkorábbi időszakából származó, jól dokumentált tárgyi, kéziratos és fotóanyagot őriz, amelyhez az évtizedek során számos kutató járult hozzá. Mivel Új-Guineában ilyen korai és gazdagon feldolgozott anyag nem található, a Néprajzi Múzeum kiemelt küldetésének tekinti, hogy digitalizálással ezt az értékes örökséget a forrásközösségek számára is hozzáférhetővé tegye.

A csatlakozás részeként a múzeum az október 11-i programnapon improvizációs színházi programmal köszönti Pápua Új-Guinea-i ma élő közösségeit.

Nyitókép: Néprajzi Múzeum