Az összeállítás első részében azzal kezdtük, hogy az elmúlt másfél évtizedben egészen új, csaknem előzmény nélküli műfajok tűntek fel a hazai mozgóképgyártásban. Bár nem mindegyik váltotta be a hozzá fűzött ígéreteket, valamiért az összes figyelemre méltó. Következzen egy újabb csokor!
Olvassa el az összeállítás első részét is:
Kísértetjárás az első világháború után és megelevenedő műtárgyak – 5 izgalmas műfaji kísérlet a Filmio kínálatából | Magyar Krónika
Az elmúlt másfél évtizedben egészen új, csaknem előzmény nélküli zsánerek tűntek fel a hazai mozgóképes palettán, és még a balul elsült művek is izgalmasak. Összeállításunkban magyar horror, sci-fi, thriller és egy világszinten is unikális animációs film is szerepel.
Délibáb (2014)
Közvetlenül azelőtt, hogy Hajdu Szabolcs belevágott a szinte kizárólag dialógusokra épülő párkapcsolati trilógiájába (Ernelláék Farkaséknál, Kálmán-nap, Egy százalék indián), készített egy filmet, amelyben a szereplők keveset beszélnek, és annál többet hallgatnak, de még érdekesebb, hogy a Délibáb lényegében a hazánkban előzmény nélküli neowestern műfajába sorolható. Megnyerte hozzá Jim Jarmusch visszatérő társ-forgatókönyvíróját, Jim Starkot és az amerikai indie rendező egyik kedvenc színészét, Isaach De Bankolét. Utóbbi egy afrikai futballistát alakít, aki a hatóságok elől menekülve egy alföldi tanyán talál menedéket, majd rádöbben, hogy egy modern kori rabszolgatelepre keveredett, a jelenléte pedig alaposan felkavarja a helyiek életét. Papíron izgalmasan hat, és nagyrészt Nagy András operatőrnek köszönhetően a szikkadt pusztai táj atomszférája is könnyen magába szippantja a nézőt, de sajnos nem sikerül megtölteni igazán tartalommal a hangulatos külcsínt, a befejezés is csalódást kelt.
Saul fia (2015)
Hiába vetettük be a mesterséges intelligenciát is, világszinten sem tudott mondani olyan rendezőt, aki a legelső filmjével Cannes-ban, a BAFTA-n, a Golden Globe-on is diadalmaskodott volna, majd Oscart is nyert. Nemes Jeles Lászlónak azonban mindez összejött. Minden idők legelismertebb magyar alkotása összesen hatvanöt nemzetközi fesztiváldíjat zsebelt be – nem érdemtelenül. Soha korábban egyetlen film sem ábrázolta a holokausztot ilyen módon: egyszerre hiperrealistán, egyúttal egyetlen emberre fókuszálva, lázálomszerűen, hiszen a szörnyűségek nagy részét nem is látjuk pontosan, csupán elmosódott fények és hanghatások érzékeltetik, mi is történhet pontosan. Ez a pokoljárás igencsak kényelmetlen élmény, de aki látta, valószínűleg sosem felejti el.
Nemes Jelesnek egyébként kifejezetten érdekesre sikerült a második rendezése, a Napszállta is, de elismertsége jócskán elmaradt a Saul fiáétól, a szakmai sikerszériát sem ismételte meg. Idén azonban egy új, izgalmasnak ígérkező, az 1956-os forradalom és szabadságharc után játszódó filmmel jelentkezik Árva címmel.
Jupiter holdja (2017)
Miután a szerb–magyar határon lelőnek egy migránst (Jéger Zsombor), a halálos sérülést szenvedő fiú hirtelen a gravitációból kiszakadva levitálni kezd, a jelenség pedig felkelti egy, az alkohollal túlzottan szoros viszonyt ápoló kiábrándult, földhözragadt orvos (Stern Gábor) figyelmét, és alkut ajánl a srácnak. Segít neki megtalálni az apját, ha előtte cirkuszi mutatványként jó sok pénzt bezsebelnek a különleges képességével, a hatóságok – élen a Cserhalmi György által zseniálisan megformált kopóval – azonban hajtóvadászatot indítanak ellenük. Azt gondolhatnánk, hogy ez a különös megváltástörténet a 2015-ös migránsválságra reflektál, de Mundruczó Kornél rendező már jóval korábban megírta a forgatókönyvet, a Jupiter holdja pedig az egyik legkiválóbb munkája. A fantasyelemekkel és elképesztően koreografált akciójelenetekkel operáló dráma stílusában leginkább Luc Besson filmjeit idézik, de bőven meghaladja a francia zseni ezredforduló utáni munkásságát.
Kojot (2017)
Hajdu Szabolcs a Délibáb esetében csak félig-meddig járt sikerrel a western műfajának meghonosításában, Kostyál Márk első és mostanáig utolsó rendezésében annál természetesebben találkozik a vadnyugati légkör a vidéki Magyarországon. A történetben egy banki alkalmazott a nagyapja halála után megörökli annak házát a fiktív, sokatmondó elnevezésű településen, Tűzkőn, amikor azonban felújításba kezdene, a fél falut birtokló kiskirály finoman jelzi, hogy igényt tartana a telekre. A férfi nem alkuszik, ekkora azonban még nem sejti, hogy a befolyásos vállalkozó semmitől sem riad vissza, verőlegényeket küld rá, a rendőrség is a zsebében van, így hősünk csupán néhány helyi lakosra és a saját – nem éppen harcban edzett – öklére számíthat. A verekedések kifejezetten intenzívek és zsigeriek, a légkör feszült, a forgatókönyv pedig nem veszi magát túlságosan komolyan, így a Kojot leginkább egy (nem pejoratív értelemben vett) amerikai B-kategóriás akcióthriller élményét kínálja a hosszú játékidő ellenére is végig tempós cselekményvezetéssel, és remek karakterekkel.
Az Úr hangja (2018)
Szemben a westernnel, ha nem is vegytiszta módon, de korábban több hazai alkotó is eljátszadozott a sci-fi műfajával. Ilyen mások mellett az 1942-es, nemrég restaurált Szíriusz, az egy generációt traumatizáló Űrgammák, de az előző összeállításunkban említett Hurok is például szegről-végről ide sorolható. És a Hukkle és a Taxidermia rendezője, Pálfy György sem a hollywoodi fősodort idézte meg – noha a látványvilága olykor nem marad el utóbbitól –, amikor adaptálta annak a lengyel írónak, Stanisław Lemnek regényét, akinek a Solaris című könyvét Tarkovszkij dolgozta fel, így nem meglepő módon Az Úr hangja hangvétele is leginkább a legendás szovjet rendező műveit idézi. A nagy kalandot és misztikumot ígérő alapsztori – egy fiatalember az évtizedek óta nem látott édesapja után kutat Amerikában – csak eszköz arra, hogy a film mélyfilozófiai kérdéseket boncolgasson az emberi létezéssel, a földöntúlival, a valami nálunk nagyobbal való kapcsolatfelvétel témakörében.
Egymilliárdból készült egy lenyűgöző magyar sci-fi, mégis elkerülte a nézők figyelmét | Magyar Krónika
Pálfi György 2018-as, méltatlanul keveset emlegetett rendezése szürreális utazás. Az Úr hangja már megtekinthető a Filmio kínálatában.
Kiemelt kép: Kojot. Forrás: Filmio
