A tanító asztala katedrán állt, mellette tábla, lent padok, szekrény és vaskályha. A falon Magyarország térképe, a magyar Hiszekegy és néhány szemléltető ábra. A tantermeket minden évben kötelező volt kimeszelni, és minden iskolában volt gramofon és filmvetítő. A legkisebbek palatáblára írtak, a nagyobbaknak a tanító vásárolta meg a tintát, és ügyelt, hogy spóroljanak vele.
A Bethlen-kormány legendás vallás- és közoktatásügyi minisztere már az első világháború idején elkezdett dolgozni népiskolákat létesítő tervén, így amikor a háború végére már égetővé vált az oktatás helyzete, volt mihez nyúlni. 1920-ban ugyanis minden hatodik tanköteles gyerek nem járt iskolába, de nem is volt hová. A Trianon utáni Magyarországon úgy vélték, semmi sem lehet fontosabb, mint az általános tudás és műveltség szintjének emelése, az analfabetizmus felszámolása. Ez mindennek az alapja.
Az új iskolák állami típusterv alapján téglából, palatetővel, nagy ablakokkal épültek, egy vagy két tantermes változatban, gyakran tanári lakás is került melléjük. Ha messze volt a templom, oltárfülkét is létesítettek. Az udvarra fákat, virágokat, gazdasági gyakorlókerteket kellett telepíteni, ehhez a minisztérium dísznövényeket tartalmazó egységcsomaggal járult hozzá.
Az igazgatóék lánya férjhez megy | Magyar Krónika
Egy esküvői felvétel és egy klebelsbergi népiskola története.
És akkor nézzük mindezt számokban. Klebelsberg Kunó a Bethlen-kormány vallás- és közoktatásügyi miniszterminisztersége alatt 1931-ig 5748 tanterem és 2778 tanítói lakás épült az országban. Hozzá 1500 iskolai könyvtár és ennél is több, 1550 népkönyvtár.
A tanterv gyerekközpontú és gyakorlatorientált volt, sok gyakorlással, bírható tempóval. Első osztályban csak vallástant, magyar nyelvtant, számtant, éneket és testgyakorlást írt elő a tanterv, második osztályban már volt rajz és kézimunka, harmadikban természeti és gazdasági ismeretek, negyedikben pedig földrajz is. Az értő olvasás volt az egyik legfontosabb cél, és a hétköznapi élethez szükséges ismeretek elsajátítása. A diákok varrtak, kötöttek, babot karóztak, gyümölcsfát gondoztak, méhészkedtek és kosarat fontak. A tanító felesége gyakran főzni tanította a lányokat, és kellett, hogy jusson elegendő idő játékra, tornára, valamint az alapvető egészségvédelmi tudnivalók elsajátítására.
Klebelsberg teljesítménye hatalmas, még a sikeres és produktív Bethlen-kormányban is kiemelkedő. A népiskolák hálózatán túl, nagy előrelépés történt a középiskolai és az egyetemi oktatás, a sportszervezés, a külföldi magyar intézetek és az alapvető kulturális intézmények fejlődése terén is. Pedig a család eredetileg a katonai pályára szánta, korán meghalt apja is a seregben szolgált. Szerencsére hosszas könyörgéseinek engedve kivették a bécsújhelyi katonai akadémiáról, és a jogot végezte el. Végigjárta a hivatali ranglétrát, mindig a társadalom számára hasznos szervezőmunkákra koncentrált. Volt víziója, de hozzá kitartása és kellő érdekérvényesítési képessége is.
Megbecsültségét ékesen példázza a temetése, melyre negyvenezer ember gyűlt össze Szegeden. Ezer szállal kötődött a városhoz, hiszen hozzá köthető a szegedi egyetem, a Dóm tér és klinikák létesítése, Szent-Györgyi Albert hazahívása, ennek a városnak volt országgyűlési képviselője is. Sírja a Fogadalmi templomban, a híres szegedi dómban található.
