Eredics Eszter és Bence 2000-ben költöztek Lovasra, a Balaton északi partján fekvő apró községbe. Megvásárolták a Séd patak partján álló, 1700-as évekből származó romos vízimalmot, amit fel is újítottak. A házaspár birtoka a falu végén fekszik, a nyolchektáros erdőben és legelőn tartják az állataikat. Eszter és Bence eredetileg csak állattartással foglalkoztak, majd négy gyermekük születése után rendezvényeket kezdtek szervezni.
A PajtaKult stábja videósorozatban mutatja be a felújított pajtákat, és beszélgetéseken keresztül mutatja meg, milyen sokféle módon kaphatnak friss funkciót. A csapat ezúttal Lovasra, a Márffy-házba látogatott el.
Lovason kevés lehetősége adódott a falu lakóinak a közös kikapcsolódásra, élményszerzésre, Eszterék csatlakozását a PajtaKult kezdeményezéséhez ez is motiválta. Korábban ugyanis sokat gondolkodtak azon, hogyan foghatnák össze a helyi közösséget, hová szervezhetnének olyan rendezvényeket, amelyek megszólítják az itt élőket. Eszterék számára óriási lehetőség, hogy a Márffy-ház bekerült a PajtaKult programjába, azóta egymást követik a hagyományőrző programok, kiállítások, bemutatók és koncertek az egykori vízimalomban. Eszter szívéhez ezek a programok különösen közel állnak, mert a népzene és a néptánc szeretetét, a hagyományőrzés iránti elhivatottságot a szüleitől kapta örökségként, és ezt a gyerekeinek is szeretne továbbadni.
A Márffy-házban fellépett Korzenszky Klára is a Klárisok zenekarral. Klára gyerekként nőtt bele a néptánc és a népzene világába, többek között a Tűz Lángja, a Ghymes és a Makám zenekarban énekelt, miközben elvégezte az ELTE pszichológia szakát. A gyermek- és fejlődéspszichológiát választotta, és olyan módszereket is megismert, mint a gyermekpszichodráma, a meseterápia és a zeneterápia. A néptáncegyüttesben való felnövés pedig azzal is járt, hogy gyermekcsoportokat vezetett, így megtapasztalta, hogy a zene és a tánc hatása a gyerekekre és az egymással való kapcsolatukra mennyire jótékony.
„Kicsi testvéreimnek jó szívet csinálni…” | Magyar Krónika
A zene mindannyiunk életében jelen van. Hallgatjuk, szórakoztat, legtöbbször passzív befogadóként fogyasztjuk. De hogy mennyire lényeges, valójában nem tudjuk. Pedig az emberi kultúra nem öncéllal, nem puszta esztétikai megfontolásból jött létre.
Liber Endre népzenész vetette fel, hogy készíthetne egy gyermekeknek szóló lemezt – egyszerre énekesként és gyermekpszichológusként. Klára ennek megvalósításához Eredics Dávidot, Porteleki Áront és Búzás Attilát hívta segítségül, ezzel megalakult a Klárisok. A cím nemcsak az énekesnő nevére utal, de gyöngysort is jelent, a zenekar koncepciója ugyanis az, hogy egy-egy lemezre, koncertre olyan jól ismert népdalokat fűznek fel, amelyek egymás mellé helyezve kiadnak egy mesét. A koncertek interaktívak, bevonják a gyerekeket, hogy a szerepjáték révén a kreativitásuk is szárnyalhasson. Amikor az interakció valóban megtörténik, katartikus élménnyé válik a koncert.
Klára azért is örült a Márffy-házba szóló meghívásnak, mert fontosnak tartja, hogy a hagyományokat ne csak a népzenében és a néptáncban fedezzük fel, hanem az építészetben is. Az új funkcióra találó, újjászületett vízimalom bebizonyította, hogy a PajtaKult kezdeményezése valódi küldetés, amelynek köszönhetően elhanyagolt épületek olyan új tartalmat kaphatnak, amely megszólítja az embereket és építi a közösséget.
„Régen természetes volt, hogy egy közösség tagjai rendszeresen összejöttek, de ma már ez nehezen megvalósítható, hiszen nincsenek erre megfelelő terek. Ezért is örülök nagyon a PajtaKult kezdeményezésének” – fogalmazott az énekesnő.
