Három Przsevalszkij-ló költözött a pentezugi vadlórezervátumból a Kondorfa Hegy-völgy Vadon Területre. Az állatok áttelepítésének célja, hogy egy nagyobb ménest hozzanak létre.
Az Őrségi Nemzeti Parkban már él egy európai bölénycsorda. Az állományt 2017-ben alapították meg 12 állattal, napjainkra a létszám a 30 példányt is megközelíti. A csorda megalapításának célja, egyrészt hogy az állatokkal találkozva a látogatók megismerjék Európa legnagyobb testű szárazföldi emlőseit, másrészt hogy a nemzeti park szakemberei az állatok által lakott kísérleti területen arra a kérdésre keressék a választ, milyen is lehetett az Őrség élőhelyeinek szerkezete és összetétele abban az időben, amikor nem az ember, hanem a nagy növényevők tevékenysége alakította a táj képét.
A Kondorfa Hegy-völgy Vadon területen a bölénycsorda mellett már élt két vadló, hozzájuk csatlakozott most a Hortobágyról érkezett három Przsevalszkij-ló. A szakértők abban bíznak, hogy csakúgy, mint bölények, a lovak is a természeteshez leghasonlatosabban kezelik a területet, így az még alkalmasabb lesz a kutatásra, hiszen eredetileg is vadlovak legelésztek e tájon a bölények mellett.
A három ló betelepítését egyéves előkészítés előzte meg, melynek során a magyar szakemberek a fajjal kapcsolatos természetvédelmi munka nemzetközi koordinálását végző prágai állatkerttel is egyeztettek. A két nemzeti park szakemberei és a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai felkeresték a Hortobágyi Nemzeti Park vadlórezervátumát, ahol a 280 egyedből álló ménes félvad körülmények között él. A kiszemelt mének befogása kábítólövedékek használatával történt. Az eseményekről a következőképpen számoltak be a szakemberek:
„A vadlovak a megszokottnál aktívabban viselkedtek ezen a napon, csak ritkán engedték lőtávon belül a befogócsapatot, ami igencsak megnehezítette a munkánkat. Először egy idősebb mént, Timont (8 éves agglegény) sikerült szállításra alkalmassá tenni, majd Báró és Bravo (3 évesek) befogására került sor. Az állatok bő hétórás utat követően, éjszaka érkeztek meg az Őrségi Nemzeti Parkba. Egyből otthonosan érezték magukat, másnap már együtt vándoroltak új otthonukban az évek óta itt élő két idős példánnyal.”
A tervek szerint a későbbiek során még további öt vadló érkezik a Kondorfa Hegy-völgy Vadon területére, hogy tovább bővüljön a kis ménes.
Az őrségi tájat az itt élő emberek évszázadok során alakították ki apró parcellás gazdálkodással, tájba simuló épületekkel, mindezt harmóniában a természettel, megőrizve annak sokszínű változatosságát. A terület a természeti értékek mellett kiemelkedő néprajzi, kultúrtörténeti értékeket hordoz. Mindezen értékek megőrzésére és bemutatására hozták létre az Őrségi Nemzeti Parkot 2002. március 1-jén. A nemzeti park magába foglalja az Őrségen túl a Vendvidéket, a szabályozatlanul kanyargó Rába völgyét Halogyig, a Belső-Őrséget és Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 település határát öleli fel, közel 44 000 hektáron.
Őrség | Magyar Krónika
Őrség „Egy eltemetett, csendes dolog húzódik meg ebben a vidékben.” „Az a vonzó benne, hogy túl kell jönni.” „A legjobb az egészben, hogy van idő megállni, …
A nemzeti parkot az európai bölények és vadlovak mellett a gyönyörű táj, a ritkaságok és a programok miatt is érdemes felkeresni. Az Őrségben a hagyományos magyar gyümölcsfajtákat is megismerhetjük, a gyümölcs ugyanis jelentős szerepet játszott a helyi táplálkozásában. Téli időszakban aszalt gyümölcsöt fogyasztottak, de ecet, pálinka és lekvár is készült belőle. Hatalmas fajtagazdagság jellemezte a térséget, csak almából kétszázat meghaladó fajta ismert a nemzeti park területén ma is. A vegyszer használata nélkül termeszthető, hagyományos helyi fajták megőrzése céljából két évtizede hozták létre Csörgőalma Gyümölcsöskertet, ahol évről évre megrendezik a csörgőalma-oltónapot. Az eseményen a látogatók is hozzájuthatnak a ritka fajták oltványaihoz.
Fotók: Őrségi Nemzeti Park
