Mecsér község Győr és Mosonmagyaróvár között félúton, a festői Mosoni-Duna jobb partján fekszik. Az apró, 600 lakosú település három tájegység – a Szigetköz, a Mosoni-síkság és a Hanság – találkozásánál terül el. Érdekesség, hogy a település neve a szláv mecjer szóból származik, amelynek jelentése kardműves. Első lakói feltehetően fejedelmi kardkészítők voltak, későbbiekben a mecsériek a folyó közelségéből adódóan főként a halászatból, a hajóvontatásból és a folyami fuvarozásból éltek.
Mecséren áll Kovács Norbert pajtája, amelyet dédnagyapja, Simon János gazdálkodó építtetett 1908-ban. A gazdaság fontos épülete volt, amelyben szénát, szalmát tároltak, gabonát csépeltek, kukoricát fosztottak.
De nem csak mezőgazdasági célokat szolgált az épület, családi ünnepek, összejövetelek, esküvők és más ünnepségek is zajlottak itt. „A találkozások helyszíne volt már akkor is a pajta, még ha nem is ezért épült” – fogalmazza meg Kovács Norbert.
A dédapa közel 70 hektáron gazdálkodott, birtoka nagynak számított, amelybe visszaforgatta jövedelmét, hogy fejlessze, gépesítse; sokatmondó, hogy rajta kívül csak egyvalakinek volt cséplőgépe a faluban. A második világháború és az azt követő évtizedek megváltozott világa az épület eredeti szerepére is hatással volt, de a pajtának a bontást sikerült elkerülnie.
„Ez a pajta csodálatos módon hét évtizeden keresztül várt arra, hogy újra a találkozások helyszíne legyen” – mondja Norbert, ezért megnyitotta az épületet, hogy az évente megrendezett Ladikos fesztivál egyik helyszínévé váljon. Fotókiállítást rendeztek, előadásokat tartottak benne, és látszott, hogy az új, friss funkciót kapó épületben milyen jól érzik magukat az emberek. „Én magam is jól éreztem magam” – teszi hozzá a pajtatulajdonos, aki ekkor határozta el, hogy felújításba kezd.
Norbert álmának megvalósításához a Népi építészeti programtól kapott szakmai és anyagi támogatást.
| A Teleki László Alapítvány kezelésében megvalósuló Népi építészeti program célja a Magyarországon található műemlékek megmentése, felújítása. E programban a legváltozatosabb épületek szerepelnek a lakóháztól a malmon, csűrön, kukoricatároló górén és egyéb gazdasági létesítményen át a ma tájházként szolgáló épületig. Kelet és Nyugat földrajzi és kulturális metszéspontján a Kárpát-medence különleges helyzetben van a népművészetet illetően. Egyrészt a nyugat-európai művészettörténeti és kulturális áramlatok itt kibontakozhattak, szemben a Kárpátoktól keletre fekvő területekkel, ahol nincs jelentős gótikus és reneszánsz kultúra. Másrészt pedig, szemben Nyugat-Európával, ahol az ez időkből származó paraszti, falusi vagy népművészeti emlékek döntően elpusztultak az iparosodás és az urbanizáció hatására, a Kárpát-medence területén a legutóbbi időkig megmaradtak, és mind a szellemi, mind az épített, tárgyi népi kultúrában fellelhetők. |
A különleges pajta 2021-re született újjá. Kovács Norbert elkötelezett a további érték- és hagyományőrzés mellett, szeretné, ha a Kovács–Simon-pajta rendszeresen adhatna otthont a népi kultúra programjainak, és népzenei előadások, népmesék, kézműves-foglalkozások helyszíne lehetne. „Ilyen célra tulajdonosként mindig szívesen nyitom a kapukat” – összegez.
5+1 újjászületett népi épület, amelyekre büszkék lehetünk | Magyar Krónika
Gyönyörű többszázéves épületeket mutatunk, amelyek 2024-re a Népi Építészeti Program támogatásával újultak meg. Történetek múzeummá lett, vagy máshogyan új esélyt kapott házakról a Kárpát-medence szívéből.
A településnek számos érdekes látnivalója van, közte az a neoromán stílusú templom, amelyet Wenckheim Krisztina grófnő támogatásával építették fel 1900-ban az előző, 1679-ből származó templom helyére. A templom főbejárata fölött a Wenckheim család kilencgyöngyös grófi koronájával bővített címere látható.
A Wenckheim családhoz számos épület kapcsolódik országszerte, legismertebb kastélyuk Szabadkígyóson áll. A Nemzeti kastélyprogramban újjászületett épületet bejárva a mecséri templomot építtető Wenckheim Krisztina és férje, Wenckheim Frigyes, a modern gondolkodású, szerelmi házasságot kötő nemesi pár és gyermekei életébe is betekintést nyerhetünk.
Időutazás a kastélyban
Az újjászületett szabadkígyósi kastélyban a modern gondolkodású Wenckheim-házaspár életébe is betekintést nyerünk.
Kiemelt fotó: Népi építészeti program
