A Szögliget feletti Szádvár az Aggteleki Nemzeti Park területének egyik kiemelkedő történeti emléke. Legegyszerűbben a Szalamandra-háztól induló tanösvényen érhetjük el, persze az egyszerűséget ez esetben nyugodtan idézőjelbe tehetjük. Eltévedni nem fogunk, viszont bármelyik évszakban is vágunk neki a durva kaptatónak, a leizzadás garantált. De tényleg megéri: a látvány, a hely atmoszférája lebilincselő.
A Ménes-patak völgyében fekvő, Szádvárhoz közeli bájos kis településen, Szögligeten egyébként sok szép vendégház várja a turistákat, köztük több régi parasztházból van kialakítva. Az egykori derenkiek bútoraival berendezett tájház, a falu központjában eredő meleg vízű forrás és a műemlék templomok a falu látnivalói közé tartoznak.
Mi az Országos Kéktúra útvonalán haladtunk Szádvár felé, Bódvaszilasról indulva. Erre van az országosan ismert Meteor-barlang, a barlangászok egyik kedvelt helye a környéken.
Több mint negyven éve hazánk egyik fokozottan védett barlangja, aktív víznyelője, a világörökség része. Az esős, párás időben egy barlangászcsapat is épp akkor indult el Bódvaszilasról, a kaptatón sok tíz kilós felszereléssel vágtattak el mellettünk. Az engedéllyel látogatható barlangban található Magyarország egyik legnagyobb barlangterme, a 90 méter hosszú és 30 méter széles Titánok csarnoka óriási méretű és káprázatos cseppkőoszlopaival.
A kéktúra útvonala nagyon szép errefelé, sejtelmes elegyes erdők, kis hegyi patakok, csobogók teszik változatossá a környéket. Balra ágazunk le egy kanyarban a Derenk felé tartó útvonalról, és egy igazi combos emelkedőn érjük el a környék és a közeli, egykor Kassa és Lengyelország felé tartó kereskedelmi út felügyeletét ellátó középkori erősséget.
A vár 11 ezer négyzetméteres kiterjedésével a legnagyobb alapterületű hazai középkori hegyi romvárunk. Az alsó- és felsővárból álló hatalmas építmény még romjaiban is tekintélyt parancsol, gondoljunk bele, milyen benyomást tehetett virágkorában az erre utazókra vagy éppen a falait ostromlókra.
Az alsóvár valamikor az 1500-as évek közepén épült, nagyjából hetven méterrel lejjebb, mint a felsővár, fő célja az itt található egyetlen ivóvízforrás védelme volt. A felsővárba a csiga nevű ötletes felvonó segítségével lehetett feljutni, amit lovak hajtottak, így került fel a szekér az ellátmánnyal, katonákkal a felsővárba. Ma közel négyszáz lépcsőfokot kell szó szerint leküzdeni. Fákkal, indákkal benőtt falai olyanok, mintha egy történelmi film díszletei lennének, akaratlanul is A Gyűrűk Ura film várai jutnak az ember eszébe, amikor közöttük mászkál.
A felsővárból erdő benőtte állapotában is szép panoráma nyílik a környékre, ez volt anno az egyik fő előnye a várnak, a völgyekben észrevétlenül nem nagyon lehetett elhaladni. A felsővár egy mészkőhegyen csücsül tengerszint felett 460 méter magasságban. Második honalapítónk, IV. Béla király várépítési programjának keretében épült 1250 körül. Később Torna vármegye ispáni vára lett, a Felvidék egyik legerősebb és legjelentősebb vára.
A várat öt évszázados fennállása alatt többször próbálták elfoglalni, volt amikor sikerült is, az 1450-es években a huszitákkal szövetségben a lengyel Komorowski Péter hajtotta végre ezt a harcászati bravúrt. A leghíresebb ostroma 1567-ben zajlott, a császáriak, a hírhedt Schwendi Lázár vezetésével sikerrel jártak, és Bebek György felesége, Patócsy Zsófia végül feladta a védelmét. A várat Thököly-felkelés leverése után, 1688-ban rombolták le a császáriak, hogy többé ne lehessen semmiféle felkelők fészke.
A vár felújítását 2006-ban a Szádvárért Baráti Kör csapata kezdte el régészek felügyeletével, azóta több feltárás is zajlott a területen. A legutóbbi felújítások 2020-ban zárultak a Nemzeti várprogram keretében.
Szádvár környéki látnivalók
A Szádvárhoz közeli egykori falut, Derenket Horthy Miklós parancsára ürítették ki és rombolták le 1943-ban, hogy a környék vadászterület lehessen. Ma már csak az iskola maradványai, a temető és egy kápolna áll a régen szepességi lengyelek lakta település helyén. Az egykori iskolában lévő nagy méretű fotókon a falut és egykori lakóit láthatjuk. Nehezen lehet szavakba önteni azt az érzést, amit ezen a helyen érez az ember.
Július harmadik vasárnapján rendezik meg a derenki búcsút, amin a falu egykori lakóinak leszármazottai teszik tiszteletüket őseik előtt. Ha több időnk van, a Gömör–Tornai-karszt területének más közeli helyeit is érdemes felkeresni. Az Országos Kéktúra Aggtelek és Jósvafő felé Szelcepuszta érintésével folytatható innen.
Derenktől és Szádvártól délre terül el egy varázslatos, a nagyközönség előtt kevésbé ismert kistáj, a Galyaság. Hazafelé tartva érdemes útba ejteni az egyik szép kistelepülését, Ragályt, amely a barokk Balassa-kastély és a református temploma révén ismert. A csendes Teresztenye a környék falusi turizmusának központja, barlangjait, egyedi református templomát és az emberarcú fejfákat érdemes megtekinteni itt. A környéken a perkupai parasztházakat és a világ legnagyobb könyvével dicsekvő Szinpetri papírmalmát és a Gutenberg-múzeumot se hagyjuk ki.
Ha nem Aggtelek felé vesszük az irányt, hanem Szendrő irányába, a középkori szendrői felsővár kilátójából festői lesz a panoráma a Bódva-völgyi kisvárosra, a Cserehát lankáira és az Aggteleki-karsztra is. A közelben található Szalonnai-hegységről és a martonyi kolostorromról ebben a cikkben írtunk korábban.
Következő írásunkban az Aggtelek és Putnok közötti Kelemér és Gömörszőlős különleges vidékéről olvashatnak majd.
Forrás: anp.hu, Wikipédia
Fotók: Bíró Mátyás
