Szöveg: Ferenczi-Bónis Orsolya
Fotó: Máth Kristóf
Az újjászületett Andrássy-kastély lenyűgöző természeti környezetben áll, az épületben pedig nem pusztán a grófi család élettere elevenedik meg, de a tárlatokat végigjárva a látogató érzelmileg is az Andrássyak megrendítő történetének hatása alá kerül.
A Holt-Tisza kanyarulatában, a holtágig húzódó magaslaton emelkedik az Andrássy-kastély. A historizáló épület tornyaiból egykor egészen Tokajig lehetett látni. Amikor idősebb gróf Andrássy Gyula az 1880-as évek második felében megépíttette, még valóságos ősrengeteg övezte, amelybe beleolvadt a Tisza és holtága között kialakított kert. A kastélyt körülvevő parkerdő és az azt övező Holt-Tisza környéke ma természetvédelmi oltalom alatt áll.
Kulcsszó: a hitelesség
A földszinti helyiségek a korabelihez leginkább hasonló állapotukban elevenítik meg az Andrássyak élettereit. A kiállítás berendezése során a legfontosabb szempont a hitelesség volt – hangsúlyozza Basics Beatrix, az enteriőrtárlat kurátora. Kutatásuk során feltérképezték mindazt, ami egykor az Andrássyak tulajdonában volt, a könyvtár köteteitől kezdve a festményeken keresztül a bútorokig és szőnyegekig, így a kastély tereit többségében eredeti tárgyakkal rendezhették be.
Nemcsak a tárgyak hitelessége volt szempont, hanem a hajdanival megegyező elhelyezésük is. Példa erre a lovagterem ősgalériája, ahol utunkat kezdjük. A portrék a dénesfai Cziráky-kastélyból származnak, ahova Andrássy Ilona vitte magával őket Cziráky Józseffel kötött házassága után, tudom meg a kurátortól. A nagy szalont és a dolgozószobát Klösz György a magyarországi arisztokraták kastélyairól az 1890-es években készített fotósorozatában megörökítette, így ezeket a felvételek alapján, a többi helyiséget pedig írásos forrásokból kiindulva rekonstruálták.
A grófi hálószobában láthatjuk Andrássy Manó kelet-indiai útleírásának 1853-ban megjelent eredeti példányát, amelyet saját maga illusztrált, mutatja Basics Beatrix. Az illusztrációk egy részét nagyméretű olajképként is megfestette, ezekből három festményt szintén kifüggesztettek. A dolgozószoba falain egykor a gyűjteményben őrzött, illetve Andrássy Tivadar által festett tájképeket láthatunk, és az íróasztalon lévő cigarettásdoboz is az Andrássyak tulajdona volt egykor. Az eredeti helyükre visszakerülő személyes apróságok, használati tárgyak teszik teljessé a látogatónak az időutazás élményét. Ahogy sétálunk, úgy elevenednek meg a terek, és érzékeljük, hogyan éltek itt egykor az Andrássyak.
Hűséggel és bátorsággal
Fidelitate et fortitudine, azaz hűséggel és bátorsággal – hirdeti a címer a lovagterem kandallója felett. Méltán vált a família jelmondatává, hiszen az Andrássyak fontos szerepet töltöttek be nemzetünk történelmében. Az érdemeiért bárói, majd grófi rangra emelt család meghatározta a 19. századi politikát és közéletet.
Közülük is kiemelkedik a kastély építtetője, Andrássy Gyula. A művelt, világlátott gróf tisztként kapcsolódott be a szabadságharcba, majd a kormány diplomáciai megbízottjaként tevékenykedett. A szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült, távollétében halálra ítélték. Párizsban, ahol a „szép akasztott” néven emlegették, találkozott Kendeffy Katinka grófnővel, és 1856-ban összeházasodtak. A következő évben térhettek haza; a gróf rögtön belevetette magát a politikába, egy évtized múlva már ő volt a Magyar Királyság miniszterelnöke, majd 1871 és 1879 között az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere. 1890-ben, az építkezés befejezésének évében halt meg.
„Atyám volt az állócsillag, amely körül egész családja forgott. […] Senkit sem ismertem, aki annyira szerette a magyar földet, a magyar éghajlatot, a magyar életet, mint ő. […] Ő nem szokásból, kenyérkeresetből, nem is ambícióból lett politikus, hanem hajlandósága, ízlése ellenére, hazaszeretetből és kötelességérzetből” – fogalmazott ifjabb Andrássy Gyula, aki életcéljának tekintette, hogy apja nyomdokain haladjon. A művészetkedvelő és természetszerető gróf a 20. század első évtizedeinek fontos politikai alakja volt, és a tudományok terén is jelentős eredményeket ért el.
Három évvel idősebb bátyja, az elsőszülött fiú, Tivadar 1905-ben halt meg. Feleségével, Zichy Eleonórával négy lányuk született: Ilona, Borbála, Katinka és Klára. Eleonóra 1909-ben férjhez ment sógorához, ifjabb Andrássy Gyulához, aki unokahúgait apaként nevelte tovább.
Az ifjabb gróf dolgozószobájából a nagy szalonba lépünk, ahol eredeti helyén, az ajtó mellett látható Luca Giordano Prométheusz című, nagyméretű festménye az Andrássy-gyűjtemény más híres darabjai mellett. A zeneszalon és a könyvtár egymásból nyílik. Az előbbiben kis fényképsarkokat alakítottak ki, az Andrássy család tagjai mellett az idősebb gróf szövetségeséről, Erzsébet királynéról is láthatunk felvételeket.
Ólomüveg ablak és hímzéses parter
A földszinti termeket parkettázták, mennyezetük stukkódíszes. Az egykori fekete ebédlő falát faburkolat borítja, de az eredeti tapétát is sikerült rekonstruálni. Innen nyílik a kis ebédlő, majd a télikert helyén kialakított újabb ebédlő, amelyet a Rippl-Rónai József által tervezett és Róth Miksa által megvalósított, a tőketerebesi rózsakertet ábrázoló szecessziós üvegablak rekonstrukciója díszít. Andrássy Tivadar bízta meg Rippl-Rónait budai palotája ebédlőjének megtervezésével, majd halála után felesége Tiszadobra költöztette a bútorokat és porcelánokat. Az ebédlőben a háromszáz darabos étkészlethez rajzolt vázlatokat is láthatjuk. „Bár a készletből csak pár darab maradt meg, sikerült egy eredeti tányért az asztalra helyezni” – mutatja büszkén a kurátor.
A kastélyt, amelyben a család a nyarakat töltötte, Meinig Artúr tervezte idősebb Andrássy Gyula elképzelései alapján. A gróf a Loire menti kastélyokat tarthatta mintának, és Angliában járva láthatott olyan, a barokk kertek által inspirált, úgynevezett hímzéses parteres díszkerteket, amelyekhez hasonlót Tiszadobra megálmodott. A megvalósítás azonban már a fiára maradt.
A díszkert látványa fentről nézve teljesedik ki: a magaslaton álló kastély ablakaiból kitekintve valóban olyannak tűnik, mint egy hímzésminta. E hatást annak idején tovább erősítette a színes kőzúzalék és üvegzúzalék díszítés, valamint a beültetett egynyári virágok sora. A kastélyparkon túl elnyúló ártéri erdőbe a kerti homlokzattal szemközt, a hímzéses parter középvonalában egy széles nyiladékot vágtak, így a Tokaji-hegységig el lehetett látni.
Az embermentő, a feminista, a vörös grófnő és a rózsaszín hercegné
Andrássy Tivadar legidősebb lánya, a művészetrajongó Ilona grófnő huszonhárom éves korában szerelmi házasságot kötött gróf Esterházy Pállal. Az első világháborúban a galíciai fronton harcoló férje után utazott, hogy mentőápolóként dolgozzon. Férje halála után a lelkileg megrendült fiatal grófnőnek Adósom vagy élet… címmel jelent meg verseskötete. Második férjével, Cziráky Józseffel három fiuk született, a legidősebb, Miklós a második világháborúban az orosz fronton vesztette életét. A kommunista diktatúra kezdetén a fiúk Kanadába menekültek, a hatvanas években Ilona utánuk költözött.
Borbála huszonegy évesen kötött házasságot Pallavicini György őrgróffal. Az első világháború alatt kezdte el népszerűsíteni a feminista mozgalmat, majd részt vett a Magyar Nők Klubjának megalapításában. A sokoldalú asszony részt vett díjugratóversenyeken, regényt fordított angolra, autót vezetett, ruhát tervezett, festett és fotózott. Az ötvenes évek elején egy tanyára internálták, Antal fiát pedig a forradalom leverése után kivégezték. Andrássy Borbála is Kanadába költözött ott élő gyermekeihez.
A harmadik lánytestvér, az erős akaratú, a társadalmi elvárásokkal mit sem törődő Katalin szülei akarata ellenére ment hozzá Károlyi Mihály grófhoz. A „vörös grófnő” azonosult férje háború- és németellenes nézeteivel, ő is aktívan részt vett a feminista mozgalomban. 1919-től férjével és gyermekeikkel emigrációban éltek. 1933-ban sikerült kicsempésznie Berlinből azokat a dokumentumokat, amelyek feltárták az SA, a nemzetiszocialisták félkatonai védelmi alakulatának rémtetteit. Ádám fia a második világháborúban halt meg. A háború után a házaspár hazatért, de Károlyi hamar ellentétbe került Rákosival, így a pár Franciaországban telepedett le.
A legkisebb lány, ahogy a kortársak emlegették, a „rózsaszín hercegné” – férje egy Odescalchi herceg volt –, az éles eszű és kifejetten művelt Klára a harmincas évekre meggyőződéses és tevékeny antifasisztává vált, a németek bevonulása után menekülnie kellett, mert elöl szerepelt a megszállók letartóztatási listáján. Amerikába akart eljutni, vonattal utazott Dubrovnikba, ahonnan sürgönyt küldött a családjának, hogy végre biztonságban van. A posta kapuján kilépve egy repülőgép bombájának esett áldozatul.
A politika művésze és a szépség szerelmese
Felmerül a kérdés, hogy a kastély falai közé lépve miként tudunk ezekhez a megrendítő sorsokhoz, történelmi traumákat elszenvedő életekhez kapcsolódni. Az emeleten berendezett A szellem arisztokratái – Az Andrássy család tovatűnt élete című kiállítást végigjárva választ kapunk a kérdésre. A kurátor Molnos Péter célja ugyanis az volt, hogy a látogató érzelmi viszonyulást alakítson ki a kiállítás hőseivel. Különleges technikai megoldások révén nemcsak megismerhetjük a családtagok élettörténetét, politikai és közéleti pályáját, a tárlat érzelmileg is megragadja a nézőket. „Igyekeztem nem lexikonadatokként, hanem hús-vér valójukban bemutatni a kiállítás szereplőit – magyarázza Molnos Péter –, és úgy csoportosítani az információkat, ahogy a legkönnyebb befogadni, illetve művészi alkotásokon keresztül átadni. Ezért igyekeztem összegyűjteni minden olyan művet, ami az Andrássyakat vagy környezetüket, lakhelyüket, otthonukat ábrázolja.”
A kiállítótér idősebb Andrássy Gyula termével kezdődik, amelynek központi vizuális eleme Wilhelm Richter Királyi falkavadászat Rákoson című festménye. A képen a gróf mellett megjelenik Ferenc József, Erzsébet királyné és az arisztokrácia más tagjai. A festményt hatalmas monitoron láthatjuk kivetítve, ami lehetővé teszi, hogy megismerjük a szereplők életrajzát, betekintést nyerjünk az életükbe, és képet kapjunk arról, hogy Andrássy milyen környezetben mozgott.
„Ezt az információmennyiséget a kiállítótérben olvasva nem lehet befogadni, ezért az egymást követő képekhez narrátor mondja az általam megírt szövegeket a leglényegesebb tényekkel, érdekes történetekkel – mondja a kurátor. – Erre szolgál az ifjabb Andrássy szobájában található nagy vitrin is. Az emlékek asztala olyan mesélő tárgyakat mutat be, amelyek az Andrássy család és kiemelten a két Andrássy Gyula karakterére, szokásaira, életének egy-egy izgalmas epizódjára utalnak.”
A kiállítótérben haladva felvillannak a fő témák, amelyekben kedvünk szerint mélyedhetünk el. Megismerhetjük az Andrássyak otthonait: a kastélyokat, a vadászlakokat, a pesti palotát, láthatunk az épületekről drónnal készített videókat. A kurátor fontosnak tartja megmutatni az idősebb Andrássy Gyula egykor a kastélykertet díszítő portrészobrának darabjait is. A töredékek ötven-hatvan évig feküdtek a Tisza medrében, miután az ötvenes években összetörték és a folyóba dobták a szobrot. Az alkotás szimbolikus sorsa megérinti a látogatót, hiszen a magyar arisztokrácia világa ilyen szilánkokból rajzolódik ki, elég csak arra gondolni, ami a kastélyokkal és berendezésükkel történt 1945 után.
Molnos Péter számára fontos volt, hogy a kiállításon Batthyány Gyula életművét is bemutathassa. Nemcsak azért, mert Andrássy Ilona fiaként gyermekkorában minden nyarat Tiszadobon töltött, hanem azért is, mert ő az egyetlen olyan festőnk, aki a századforduló arisztokráciájának életét magas színvonalú festményekkel bemutatta. Pazar festőiségű portrékon örökítette meg többek között unokatestvéreit, Katinkát és Klárát.
A tárlatot a toronyszobában egy képzeletbeli találkozó zárja, amely során a négy Andrássy lány apjuk halála után összeül egy közös teázásra, és átnézi a cikkeket, fotókat. A hangulatot olyan erővel sikerült megteremteni, hogy látogató mintegy maga is részesévé válik az eseménynek, hogy még utoljára végigtekintsen az Andrássyak megrendítő családi történetén.
„A korabeli cikkeket, levéltári forrásokat végignézve fogalmazódott meg bennem, hogy az Andrássyak olyan kivételes emberek voltak, akik példaképek lehetnek a mai napig – összegzi Molnos Péter a tárlat ars poeticáját. – Ha ide betér egy család vagy egy iskolás csoport, a gyerekek megérthetik, hogy kik voltak valójában azok az emberek, akik e falak között éltek, és milyen értékeket képviseltek.”
A festőművész rejtett alkotói arcát is megmutató A képíró – Közelítések Benczúr Gyulához című interaktív kiállításnak otthont adó kúriában a tárlat kurátorával, Páll Evelinnel tettünk látogatást.
Az egykori Kőrössy-villa, immár ResoArt-villa tereit bejárva nemcsak a tervező Kőrössy Albert Kálmán és a Zsolnay család történetét és a historizmus és a szecesszió gondolatvilágát ismerhetjük meg, de a főváros legnagyobb Zsolnay-kiállítását is megcsodálhatjuk.
Hogyan kapcsolódott a dégi Festetics család a szabadkőművességhez? Milyen titkokat rejtenek a kastély falai? Mi teszi különlegessé a parkját?
Mediterrán hangulat, szenzációs mozaikpadlók, lenyűgöző falfestmények – az egykori Pannonia elevenedett meg Balácapusztán
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
