Korszerűtlenné vált minisztériumi irodaház és parkolónak használt ipari romok helyén épült fel a Széllkapu Park: zöld oázis született a betonsivatagban.
Két és fél hektáron nyúlik el a Széllkapu Park a Mammut bevásárlóközpont és a Kis Rókus utca által határolt területen: a Millenáris Park folytatásaként a zöld területet a körút forgalmáig húzza ki. A Margit körút felől digitális vízfüggöny fogad, a parkot lezáró térfal felső részéből beállítástól függően más-más mintázatot öltve hull alá a víz, ami kedves vizuális gesztussal ajándékozza meg a bámészkodót. A dizájnelemekkel amúgy sem spóroltak a tervezők: a tér fókuszában három jókora futurisztikus napelemfa nyílik az ég felé – az acélszerkezetű installáció tetejére illesztett napkollektorok energiatermelésüket visszatáplálják a park elektromos fogyasztásába –, alattuk tágas közösségi tér öblös kőpadokkal, innen futnak szét a sétautak. Az egyik a park oldalán magasodó dombocskák tetejére kanyarodik, egy másik megkerüli a középen elterülő tavat, a harmadik felfedezőn kúszik a domboldalra ültetett fák között.
A függőkert lépcsője lélegző, zöld alagút, kúszónövények által befont, felfelé tekeredő zöld folyosón baktatunk a magasba. A felső szintről megkapó látvány fogad: a távoli Rózsadomb sötétzöld foltjai pihentetően hatnak a szemre, míg a körút és a Kis Rókus utca bérházai koszorúként ölelik körül a parkot – itt konstatáljuk újra, nem elvarázsolt ligetben, hanem a városi kősivatag kellős közepén állunk. A függőkert valóságot feledtető illúziója tehát működik, a burjánzó növényfal gigantikus zöld díszletként egyszerre adja a természet káprázatát és takarja el a szomszédos bevásárlóközpont épületét – és milyen jót tesz ez a diszkréció!
Aprócska univerzum ez, mintha egy 3D-s terepasztal gigantikus elemei között járnánk: a térgeometria izgalmas megoldásainak köszönhetően – a dombok kialakításával a park oldalán felhajtották a zöld felületet – a körút forgalmának látványát és zajhatásait is sikerült kizárni. Az pedig csak ráadás, hogy lábunk alatt kétszintes mélygarázs rejlik, annak a parkkal fedett tetőzetén álldogálunk.
„Egy közparktól ma egészen mást várunk, mint akár néhány évtizeddel ezelőtt: a 21. században alapvetés, hogy egy parknak környezet-, energia-, sőt, klímatudatosnak kell lennie, miközben egyszerre társasági tér és a pihenés oázisa” – szögezi le a kezdettől érvényes gondolatokat Könözsi Szilvia, a TSPC Mérnökiroda vezető építésze, Kádár Mihály mellett a park megálmodója, majd mesél a tervezés folyamatáról is. „Ha a projekt alakot ölt a papíron, az csupán a kezdet, számos vizsgálatnak kell még követnie. A környezet tanulmányozása során figyelembe kell venni, merre nyissunk, hová helyezzük a súlypontját a területnek. Fontos szempont, hogy a tér használatban legyen: az itt élőknek az ipari romterület miatt korábban óriási kerülőket kellett tenniük a szomszédos utcákon, nem volt biztonságos átvágni az ipari zónán. A park ma már szervesen simul a város szövetébe, az emberek birtokba vették” – fogalmaz az építész. A terület ipari múltját nem véletlenül említi Szilvia. Barnamezős beruházásról van szó, annak minden hátráltató elemével együtt: többek között részbeni talajcserére volt szükség – a tervezéstől az utolsó simításokig a munka négy évet vett igénybe.
A növényzetet a változó domborzati adottságokhoz igazították a tájépítészek, és ügyeltek arra is, az év minden szakában más arcát mutassa a kert. A dombos helyekre díszfűbokrok kerültek, a tópartra vízinövények és más nedvességkedvelő évelők, de akadnak díszalma- és cseresznyefák is – mégis a vertikális irányú zöldfal a legizgalmasabb elem. „A függőkert acélvázára igazított, hálóra futtatott kúszónövények négyezer négyzetmétert adnak hozzá a park zöldjéhez, szűrik a port, tisztítják a levegőt” – fejti ki Körözsi Szilvia. A nyári forróságban az árnyas padokon ücsörögve akár öt-hat fokkal is hűvösebb levegőt élvezhetünk. És ha már környezettudatosság: a korábban itt terpeszkedő szocreál minisztériumi épület elbontásával teret engedtek a nyugati irányból lengedező szélnek, ami jótékonyan tisztítja a körút levegőjét. Erre az adottságra utal a park neve, ami egyben a szomszédos Széll Kálmán tér elnevezésére is rímel.
A szülei példája is inspirálta Losonczi Dávid Európa- és világbajnok birkózót, hogy az éves jutalmait jótékony célra fordítsa: tavaly a XX. kerületi Árpád-házi Szent Erzsébet-templom felújítását segítette. Történet egy huszonöt éves fiatalemberről, aki nem fél a kemény munkától, hisz az isteni jóságban, és tudja, hogy nincs fontosabb, mint hogy az ember boldog legyen.
Budapestről rózsaszín lányregénybe illő körülmények között került Athénba Zerkovitz Szidónia, de ennek a lányregénynek igencsak zordan alakult a befejezése. Bécsbe költözvén aztán erotikus versek szerzőjeként és a női emancipáció harcosaként vált ismertté.
A dorogi bányászhagyományt őrzi a 2020-ban megnyitott, különleges atmoszférájú Reimann Bányászattörténeti Miniverzum, amelyben interaktív megoldásokkal teszik élményszerűvé a környék múltjának megismerését.
Jász Attila a kortárs magyar irodalom karakteres alakja: költő, szerkesztő, esszéíró. Évtizedek óta ismerjük egymást, ezért is tegeződünk alább. Többször beszélgettünk már interjúformában is, ez alkalommal a baji szőlőhegyen álló házának hátsó teraszán ültünk le egy pohár somlói borral, hogy a mediterrán világról, a tengerről és az utazás misztériumáról merengjünk.
Vajda János Találkozások című verses regényének démoni nőalakját irodalomtörténeti konszenzus szerint Zerkovitz Szidónia ihlette. A csehországi zsidó családban született lány Budapesten próbált szerencsét, s bár a nyelvünket csak itt tanulta meg, magyar irodalomtörténetet és verseket írt – hogy aztán egy görög herceggel kössön botrányosan véget érő házasságot.
