A PajtaKult mozgalom az egész Kárpát-medencét lefedő kezdeményezés, amelynek lényege az arról való gondolkodás, hogyan lehet átmenteni az utókornak a sok helyen még létező pajtaépületeket, amelyek jobbára „légüres”, funkciótlan terekké váltak. A cél nem csupán az építészeti helyreállítás, hanem hogy ezek az újjászületett épületek olyan új tartalmat kapjanak, amely megszólítja az embereket, így a pajták új kulturális szerepükben – színházként, kiállítótérként, táncházként, előadások helyszíneként – akár spontán találkozási pontok legyenek az adott településen.
Szarvas József mára ikonikussá vált gondolata – „a művészetnek palotája, a kultúrának pajtája is van” – azt is jelenti, hogy bár a pajták elsődleges feladata nem az, hogy kulturális eseményeknek adjanak otthont, az is a szerepeik közé tartozik, hiszen elődeink ezeket a tereket fonóként használták, itt végezték a kukoricafosztást, és munka közben énekeltek, mesét mondtak, játszottak. Ezt a létélményt ma is őrizzük magunkban, visszakapcsolódhatunk hozzá és újra is teremtethetjük – erre mutatunk összeállításunkban három példát.
Közösségépítésért Viszákon
Szarvas József színész, tanár, színházalapító a kilencvenes évek végén járt az Őrségben, kapcsolata a varázslatos vidékkel azonnal létrejött. Viszákon sikerült házat vásárolnia, amelyhez ezerhatszáz négyzetméteres parasztudvar és egy romos pajta is tartozott. Mivel Budapesthez köti a munka, és Zsámbékon lakik, töprengeni kezdett, hogyan válhatna az őrségi porta is az otthonává, hogyan menthetné meg és mire használhatná a hatalmas teret úgy. hogy a helyi közösség is a magáénak érezhesse.
Sokat beszélgetett erről Kaszás Attilával, aki a szülőfalujának, Zsigárdnak ajándékozta a családi házát közösségi célokra. Barátja 2007-ben bekövetkezett halála után indította el a viszáki pajtaszínházat, amit Kaszás Attiláról nevezett el. Az első rendezvény megnyitóján mondta a jelen lévő helyieknek: „Ne reménykedjetek, én nem gyüttment vagyok, hanem gyütt!” Amikor pedig először köszöntek el tőle úgy a helyiek, hogy hozzátették „és mikor jössz haza?”, értette meg, hogy már nemcsak ő érzi azt, hogy belakta a portát és a falut, hanem a közösségben is úgy gondolkodnak róla, hogy viszákivá vált.
Közösségerősítés pajtaszínházzal Viszákon | Magyar Krónika
A népi kultúra visszatanulása, kapcsolódás egy bukolikus közösségi térben és a Kárpát-medence pusztuló őshonos gyümölcshagyatékának megmentése: a PajtaKult …
A helyi összetartozás erősítéséért Orfűn
A Mecsek lábánál, Orfű védett falurészén, Tekeresen áll a Levendula Porta és Pajtaszínház. A 19. századi sváb parasztpolgári házba a tulajdonosok, Szabó Krisztina és Hadobás Béla azonnal beleszerettek, felújították, és a tájba illeszkedő hagyományőrző szálláshelyet alakítottak ki. A tulajdonosok arra vágytak, hogy ház udvarában álló 200 négyzetméteres pajtát is felújíthassák, hogy új, közösségi funkciókkal ellátva a helyi közösségnek is értéket teremtsenek.
Krisztina és Béla egy olyan színházat álmodott a pajtába, amely művészeti csoportok próbahelyszíneként üzemelhet. Krisztina elmondása szerint néptáncosok, népdalénekesek, színjátszó csoportok, zenekarok szokták birtokba venni az épületet. A körülbelül egyhetes próbafolyamatokat mindig a helyieknek adott ingyenes koncerttel vagy előadással koronázzák meg, így a kis település lakói nagyon várják az idelátogató csoportokat. Az újjászületett pajtatér ezen alkalmakor lehetőséget ad a helybélieknek is a találkozására, ezáltal erősítve az összetartozást.
Ingyenes pajtaszínházi eseményekkel a helyi összetartozás erősítéséért | Magyar Krónika
Szabó Krisztina és Hadobás Béla orfűi pajtaszínházát hétről hétre néptáncosok, népdalénekesek, színjátszó csoportok, zenekarok veszik birtokba, hogy ott-tar …
Az Őrség kulturális felvirágoztatásáért
Sülyi Pétert, az Omega dalszövegíróját már a nyolcvanas évek végén elvarázsolta az Őrség világa. 1993-ban barátaival megalapította az Őri Alapítványt. Őriszentpéteren egy hajdani bikaistálló és pajta hányódó, romló, gazdátlan épületként várta, hogy új tartalommal töltsék meg. Ráéreztek arra, hogy a düledező épület mit őrzött meg a varázslatos világból, és megteremtették a lehetőségét annak, hogy az elhagyatott tér új küldetést tölthessen be: apró lépésenként az egykori istállóból színház lett.
„Nincs elhagyott tér, mert minden térnek saját létjogosultsága van, csak arra vár, hogy valami értelmes célja legyen és befogadóvá válhasson” – hangsúlyozza Sülyi Péter. Az emberléptékű pajtateret az adott darabhoz alkalmazkodóan át is lehet rendezni. A Pajtaszínház 1996 pünkösdjén debütált színházteremként, azóta nemcsak számos színházi, irodalmi és zenei eseményre került benne sor, de inspirációt is nyújtott másoknak, akik a saját útjukon elindulva adtak új tartalmat elhagyatottan álló pajtáknak.
Pajtaszínház az Őrség kulturális felvirágoztatásáért | Magyar Krónika
Hogyan születhet újjá egy romos bikaistálló színházként? Hogyan lehet segíteni egy elhagyatott teret abban, hogy új küldetést tölthessen be? A PajtaKult stá …
Kiemelt fotó: Fonó Budai Zeneház
