Nagy álma, hogy megszólaltassa a Notre-Dame vagy a Müpa orgonáját. Az informatikus, aki a vasárnap esti misén orgonál. Maradék idejében pedig operettszubrettnek tanul.
Volt egyszer egy hatalmas gyártelep, amelyből a trianoni kényszer erdélyi menekültek otthonát formálta, a menekültek pedig templomot építettek maguknak. A gyártelepnek ma már nyoma sincs, a pestszentlőrinci unitárius templom azonban ott áll ma is, szolgálja a híveket.
Egyetlen esztendő alatt épült, és száztíz éve állít emléket a hittel párosuló ambíciónak és a családi összetartásnak Tiszanánán a Szent József-temetőkápolna.
Az Országháztól alig három sarokra, a Markó utcai börtön és a Kúria szomszédságában találjuk a Budapesti Unitárius Egyházközség templomát. A saroképület robusztus méreteivel, díszes ablakaival és huszártornyaival hívja fel magára a figyelmet.
Aki a hatalmas térbe, az ország kilencedik legnagyobb templomába belép, annak aligha a rejtettség jut az eszébe. A Hétfájdalmú Szűz nevét viselő váli istenháza mégis illeszkedik lapunknak a rejtett templomokat bemutató sorozatába, hiszen a helyieket és a környékbelieket leszámítva alig ismeri valaki. Pedig a hitéleti szerepe mellett az építészeti értékei miatt is megérdemli, hogy meglátogassuk.
Széles mező közepén, embermagas dombon mesebeli palotácskaként magaslik a Csepel-sziget egyik legszebb egyházi épülete, a lórévi Zichy-kápolna. Múltja azonban sokkal inkább tragikus, mint mesebeli, és a jövője sem mondható fényesnek.
A festők és a templomok városa. A szentendrei templomok éppen olyan jelentősek a város múltja és jelene szempontjából, mint az ide kötődő festők életműve. A Ferenczy Múzeumi Centrum harmadik alkalommal rendezi meg közösségépítő programsorozatát, idén szeptember 6-8. között.
Szenzációs felfedezések, csodaszámba menő helyreállítások: a Rómer Flóris-terv elmúlt évéről a Teleki László Alapítvány igazgatóját, Diószegi Lászlót kérdeztük.
