A brutalista című film főhőse fiktív karakter. A történet egy emigráns magyar építészről szól, aki új hazájában a csúcsra jut. Ez a leírás az olimpiai bajnok Tarics Sándor építőmérnökre is illik.
A 2024-es párizsi olimpián nyílt vízi úszásban aranyérmet szerzett sportoló és mestere is ezer szállal kötődik a királynék városához és a Balatonhoz.
Magyarország háromszoros olimpiai bajnok úszója hivatalosan is bejelentette visszavonulását. A sportág legendás alakja 35 évesen, közösségi médiaoldalán búcsúzott az aktív pályafutástól.
A közel százezer nézőjével már jelenleg is minden idők legsikeresebb magyar dokumentumfilmje A nemzet aranyai, most azonban újra nagyvásznon láthatjuk a Lurdy moziban.
Tavasszal a magyar sportszeretőket villámcsapásként érte a hír, hogy Barcelona olimpiai arany- és ezüstérmes tornásza, Ónodi Henrietta súlyos szívinfarktust kapott. Az egykori magyar tornászbajnok életét meg tudták menteni, de hosszú rehabilitációra van szüksége a felépüléshez. Adományokkal és licitekkel is segíthető a gyógykezelése.
Dudás Ágoston, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium diákja egy százezer fős nemzetközi versenyen lett aranyérmes.
Lőrinc Márton olimpia bajnok az 1930-as években hagyta el Korondot, sikert sikerre halmozott, de folyamatosan emésztette a honvágy. Ha a halála után ötvenöt évvel is, de végre a szülővárosában nyugodhat.
Az esemény keretében megtekinthető a 125 éves Közlekedési Múzeum „Mivel megyünk?” című időszaki kiállítása.
A magyar atléta megvédve címét, aranyérmet szerzett csütörtökön a T38-as kategória távolugró számában a párizsi paralimpián.
A birkózás az ókori olimpiai játékokon is a sportágak között szerepelt, számunkra pedig húsz aranyéremmel az egyik legeredményesebb szám. Weisz Richárd volt az első bajnokunk, Kárpáti Károly mindkét fogásnemben indult, és szabadfogásban nyert is. Kozma István volt az egyetlen, aki kétszer is fel tudott állni a dobogó legfelső fokára. Legutóbb a 2021-es tokiói olimpián Lőrincz Tamás ért fel a csúcsra, a londoni ezüstérmes eredményét túlszárnyalva.
Az idei párizsi olimpiáig atlétikában tíz alkalommal állhattak fel honfitársaink a dobogó legfelső fokára. A sportok királynőjének első magyar női aranyérmese Kádárné Csák Ibolya volt, aki 1936-ban a berlini játékokon a magasugrás izgalmas döntőjében diadalmaskodott. Példaértékű életéről mesélünk.
A nyári és téli olimpiákon a magyar versenyzők eddig 525 érmet nyertek, ebből 184 az arany-, 158 az ezüst- és 183 a bronzérem. A legsikeresebbek vívásban vagyunk: 38 arany-, 24 ezüst- és 28 bronzérmet, azaz összesen 89 érmet szereztek vívóink. Ezzel az összesített éremtáblázaton csak a franciák és az olaszok állnak előttünk.
Sokakban az a kép él legnagyobb sportolóinkról és olimpikonjainkról, hogy legyőzhetetlenek, minden problémával meg tudnak küzdeni. A második világháború előtt azonban több nagy sikert elérő olimpiai bajnokunk is méltatlan körülmények között és idő előtt távozott az élők sorából.
Az első újkori olimpián, Athénban hat sportágban hét magyar képviselte az országot, összesen hat érmet szerezve. 1896. április 11-én Hajós Alfréd két úszószámot is megnyerve állhatott a dobogó legfelső fokára. Igaz, a nyakába nem aranyérem került, mert akkor még ezüstérem járt a győzteseknek.
Kevesebb mint száz nappal vagyunk a párizsi olimpia nyitóünnepsége előtt. Jelenleg 16 sportágban 150 magyar sportoló készül a megmérettetésre. Ami biztos, a profi versenysport világában a pontszerzés, sok sportág esetén már a kijutás is bravúrnak számít. Így minden résztvevőnk megérdemli majd július 26-tól augusztus 11-ig, hogy szurkoljunk neki.
