A szamizdat szót meghallva mindenkinek eszébe jut a demokratikus ellenzék tagjainak tevékenysége, a Beszélő megalapítása, az írógéppel másolt Petri György-versek és hasonló kiadványok. Vajon létezett illegálisan terjesztett, szamizdatjellegű irodalom a kommunista korszak első évtizedeiben is?
55 évvel ezelőtt, 1970. június 23-án hunyt el Fekete István.
„E koporsók előtt megáll-e lelkiismeretünk?” – tette fel a kérdést egy korabeli lap.
Mosógépmotorból fűnyíró? Simsonból kistraktor? Kuktából pálinkafőző? Megoldjuk„okosba” – erről szólt a Kádár-korszak hétköznapi tárgykultúrája. A Néprajzi Múzeum most faluházakba utaztatja múltidéző kiállítását.
Úgy berúg, hogy mezítláb átsétál a Szovjetunióba.
Egy kettévágott benzineshordóban rejtőzött a koronázási jelvény.
Mondhatni létrehoztak egy államvédelmi negyedet. Ennek a legfontosabb épületeit mutatjuk be.
A Gulagról nem beszélhettek és nem akartak beszélni a hazatérők. Izgalmas és olvasmányos könyv jelent meg a leszármazottakkal készített interjúkból. A Gulag és a családom – Túlélők történetei a családi emlékezetben című könyv egyik szerzőjével, Murai András kommunikációkutatóval, filmtörténésszel beszélgettünk.
Megkerülhetetlen klasszikus és méltatlanul keveset emlegetett alkotás is szerepel az összeállításunkban, filmek, amelyek az elnyomó rendszer arcait más-más megközelítésben ábrázolják.
Sokáig tabu volt, és még mindig van feladatunk vele. A kitelepítés ezreket érintett, családokat fosztott meg az otthonából, ragadott ki az életéből.
2000 óta minden év február 25-én megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól. A diktatúra szörnyűségeiről, ellenségképéről, az áldozatok kárpótlásáról beszélgettünk Galambos István történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának munkatársával, aki a NEB–HUN-REN BTK Vidéktörténeti Kutatócsoportjának is tagja.
Budapestet a „keleti blokk” Párizsává tette, ráadásul úgy, hogy mind a Horthy-, mind az államszocialista korszakban meg tudta őrizni a befolyását. Rotschild Klára a 20. század legismertebb magyar divattervezője volt.
