Az 560 éves ősnyomtatványt az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának online katalogizáló munkája során Szovák Márton, a könyvtár kutatója fedezte fel.
A lelet egy 16. századi kötet, Hannard van Gameren: Authoritates Ciceronis, Plinii et aliorum scriptorum in conscribendis epistolis observandae (Ingolstadt, Alexander és Samuel Weissenhorn, 1566) kötéseként maradt fenn. A lap Dániel próféta könyvének 7. fejezetéből tartalmaz részleteket, és a könyv kötésére fordítva, fejjel lefelé került.
A bibliát, amelyből a töredék való, Johannes Gutenberg betűtípusával a bambergi püspök megrendelésére 1461 előtt nyomtatták. A 36 soros Biblia a híres 42 soros Gutenberg-bibliánál is ritkább, világszerte mindössze 76 példányt tartanak számon. A könyvnyomtatás korai korszakának egyik legnagyobb bibliofil ritkasága, Magyarországon ez a második ismert töredék.
A Magyar Tudományos Akadémia egyik gyűjteményében is található egy ritka Gutenberg-biblia töredék. A 42 soros Gutenberg-biblia egy lapját a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ részeként működő Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében őrzik.
Babus Antal irodalomtörténész, osztályvezető korábbi interjúnkban elmondta: ez a negyvenkét soros Biblia volt Gutenberg legszebb munkája, 1456 körül nyomtatta Mainzban. Kétszáz példány készült belőle, ebből harmincötöt még pergamenre nyomtatott ki, a mi példányunk papírra van nyomva. Gutenberg próbálta meggyőzni a potenciális vásárlóit, hogy egy nyomtatott könyv is lehet olyan szép, mint egy kódex. Szép példa ez arra az átmeneti időszakra, amikor együtt létezett a kódex és a nyomtatott könyv.
A teljes interjúnk itt olvasható:
Itt őrzik Magyarországon a Gutenberg-biblia egy eredeti lapját | Magyar Krónika
Mi a különbség az ősnyomtatványok és az antikvák között? Hogyan került az Akadémiára a Gutenberg-biblia egy lapja? Melyik volt az első magyar nyelvű nyomtat …
Tavaly decemberben kilencszáz éves kódextöredékek kerültek elő a Műszaki Egyetem könyvtárából is. Szent Ambrus evangéliummagyarázatának részletét egy 19. századi építészeti szakmunka gerinckötése alatt találták meg. A töredékeken látható írás alapján az egykori pergamenkódex a 12. században készült, az öt csík egy levelet alkotott.
Kilencszáz éves kódextöredékek kerültek elő a Műszaki Egyetem könyvtárából | Magyar Krónika
Szent Ambrus evangéliummagyarázatának részletét egy 19. századi építészeti szakmunka gerinckötése alatt találták meg.
Fotók: Országos Széchényi Könyvtár / Facebook
