A The World igyekezett a „sárga sajtós” időszakot teljesen maga mögött hagyni, és visszatérni az eredeti alapelveihez, a közszolgálatisághoz és a hiteles hírközléshez. A New York Journallal folytatott sajtóháború megtépázta a lap hírnevét, hiszen a lap feláldozta a megbízhatóságot a szenzációhajhászás oltárán. A külpolitika terén végleg imperialistaellenes álláspontot vett fel, a nemzetközi konfliktusok esetén a tárgyalásos út mellett érvelt, így tett az orosz–japán háború idején is (1904–1905). Emellett ismét a korrupcióellenesség, valamint a reformer nézetek (egyre szélesebb néprétegekre való támaszkodás) határozták meg a lap belügyekhez való hozzáállását. Még mindig a demokraták álltak közelebb Pulitzer nézeteihez, de egyértelműen távolságot tartott a párttól, meg akarta őrizni autonómiáját. Az 1900-as választáson például nem támogatta a demokrata jelöltet, mert nem értett egyet annak monetáris nézeteivel.
Ebben az időszakban született meg a The World egyik leghíresebb oknyomozó cikksorozata, amellyel fényt derítettek a New York-i életbiztosító-társaságok visszaéléseire. Az ügyfelek pénzét saját célokra, spekulációra, politikusok és a sajtó megvesztegetésére, valamint kampányfinanszírozásra használták.
Az ügyet olyan sikeresen képviselte a lap, hogy a probléma kezelésére új törvényi szabályozást vezettek be New York államban.
A már hatvanéves és betegeskedő Pulitzer 1907-ben bejelentette, hogy visszavonul lapjai közvetlen igazgatásától. A fontosabb stratégiai döntéseket még mindig ő hozta, de a napi munkát már nem irányította. Egy évvel később azonban vissza kellett térnie egy időre, mert a The World leleplező cikksorozatot indított a Panama-csatorna építésével összefüggő pénzügyi tranzakciókról, ami egy Roosevelt-adminisztrációval folytatott perben végződött.
Az 1908-as választások előestéjén a The World tényfeltáró anyaga alapján az Indianapolis News közvetlen támadást indított Roosevelt és pártfogoltja, William Howard Taft ellen. Az ügyről az éppen jachtján tartózkodó Pulitzer csak a választások után értesült, amikor Roosevelt nyilvánosan is reagált a vádakra. Azonnal New York felé vette az irányt, hogy kezébe vegye az irányítást. Mire hazaért, egyik szerzője már megírta azt a szerkesztőségi cikket, amelyben Roosevelt állításait valótlannak nevezte, továbbá állította, hogy a pénzügyi manipulációk mögött az elnök bizalmasa, William Nelson Cromwell állt.
Roosevelt elkezdte komolyan venni az ügyet, perrel fenyegetőzött, valamint rendkívüli üzenetet intézett a Kongresszushoz. Erre a The World provokatívan egy Felségsértés című cikkel reagált. Pulitzer eközben teljes mellszélességgel kiállt lapja mellett, és vállalta a felelősséget az elnök bírálatáért.
1909. február 17-én a washingtoni szövetségi vádesküdtszék rágalmazás címén vádat emelt a The World kiadóvállalata, Pulitzer, valamint a lap két vezető munkatársa ellen. Hasonló sorsra jutott az Indianapolis News is, perdöntő bizonyítékkal azonban egyik fél sem rendelkezett. Az ügyet meglepően hamar ejtették, azonban 1909. március 4-én újabb vádemelés történt a kiadóvállalat ellen. A vádat egy spanyol–amerikai háború alatt hozott „felforgató tevékenységekre” vonatkozó törvény alapján emelték
Eközben a Panama-ügy feltárása a The World részéről megrekedt. A per jelentősége viszont megnőtt, hiszen egyértelmű volt, hogy egy sajtótevékenységekre nehezen vonatkoztatható törvény alapján akarják elhallgattatni a lapot. A The World ügyvédei a vádat eljárási alapon támadták meg, a bíróság pedig igazat adott nekik, így ismét győzelmet arattak a szövetségi kormányzat felett. Pulitzer azonban nem elégedett meg ennyivel, az ügyet a Legfelsőbb Bíróság elé vitte, ahol jóváhagyták az elsőfokú ítéletet.
A The World teljes sikert könyvelhetett el, a győzelem híre pedig országos feltűnést keltett, Pulitzer hős lett a közvélemény és a sajtó szemében is. A lap „sárga sajtós” korszaka egy felejthető epizód maradt a sajtókirály életrajzában.
Pulitzer az ügy teljes rendeződése után nem sokkal, 1911. október 29-én meghalt. A magyar bevándorló, katona, jogász, újságíró, laptulajdonos és sajtómágnás azonban nem nyomtalanul távozott az élők sorából. Sajtóbirodalmát fiaira hagyta, akik közül ifj. Joseph Pulitzer lett a legsikeresebb a St. Louis Post Dispatch élén, amely lap a mai napig létezik. Szellemi örökségét a Columbia Egyetem 1912 ősze óta működő képzése viszi tovább. Ezen felül munkásságának állít emléket az első ízben 1917-ben átadott Pulitzer-díj is.
A cikk Csillag András: Joseph Pulitzer és az amerikai sajtó című munkája alapján készült.
