Egy megközelítőleg ötszáz éves, díszes Biblia, amely mind korát, mind méretét és egykori tulajdonosát tekintve is egyedülálló – ez a különleges kötet a veszprémi Érseki Palota Koller-könyvtárának egyik legértékesebb darabja – írja a turizmusonline. Az 1550-es kiadású lyoni Biblia a 18. század egyik legnagyobb hatású veszprémi püspökének, Padányi Biró Mártonnak a tulajdonát képezte. A főpásztor utódai – beleértve a palota építtetőjét és a könyvtár névadóját, Koller Ignácot is – további több száz kötettel gazdagították az egyébként is impozáns gyűjteményt.
Ilyen volt, ilyen lett – Veszprém látványos átváltozása | Magyar Krónika
A számtalan program mellett a tucatnyi megújult épület is üzeni az arra járónak: Veszprém komolyan veszi az Európa kulturális fővárosa szerepet.
A Koller-könyvtárat, amely a palota északi szárnyában helyezkedik el, a várnegyed megújításának keretében restaurálja a Veszprémi Főegyházmegye. Azt ígérik, hogy kiemelt alkalmakon, vezetett sétákon a látogatók is megtekinthetik a könyvtárszobát és annak kincseit. A gyűjtemény nagyrészt 16-18. századi kötetekből áll, de a 19. század elejéről származó könyvsorozatok, továbbá félszáz antikva –1500 és 1600 között nyomtatott kötet is része az állománynak. A legrégebbi darab 1502-ből származik, tehát pár évtizeddel a könyvnyomtatás feltalálása után készült.
A gyűjtemény további különlegesslge, az egykor Koller Ignác püspök tulajdonában álló 1574-es metszetgyűjtemény is, amely antik, valamint humanista írók és tudósok síremlékeit mutatja be. Ezt egyébként Boroszló városában adták ki. A kötet további érdekessége, hogy Janus Pannonius egykori síremlékének metszete is szerepel benne, valamint a költő egyik epigrammáját is idézi. A korban feltehetően igen népszerűnek számított a könyv, hiszen további öt alkalommal adták ki.
Festmény a polcok között
A könyvtár a 20. századból származó kincseket is őriz. Ilyen a gyermek Habsburg Ottó trónörököst ábrázoló kép is, amelyet a polcok közé rejtve találtak meg. A festmény feltehetően Rott Nándor püspöksége idejében készült. A főpásztor a Habsburg-család trónigényét támogatta, és két ízben is járt a száműzött, akkor még Svájcban élő IV. Károlynál és feleségénél, Zita királynénál. Egyik lányukat, Saroltát maga keresztelte meg. A kép jelenleg a polcok között vészelte át a második világháborús dúlást, amely a könyvtárszobát sem kerülte el. 1945-ben a püspöki palota szovjet katonakórházként működött, a katonák pedig sajnálatos módon megrongálták a köteteket.
A helyiségben valamivel több, mint 2200 tétel kapott akkor helyet, ezek közül 708 a palotát építtető Koller Ignácé, 58 pedig Padányi Biró Mártoné volt. Több könyv a 18–19. század fordulójának főpásztora, Bajzáth József, valamint utódja, Rosos Pál Sándor gyűjteményéből származik.
Érintetlen szoba
A barokk könyvtárszoba nem pusztán a benne őrzött kötetek miatt különleges. Az Érseki Palotának ez az egyik teljesen érintetlen része, amelyet az elmúlt 250 esztendőben egyszer sem alakítopttak át. A helyiség éke egy 18. századi, aranyozott hársfa csillár, amely az épület első évtizedeiből maradt ránk. A palotában kevés ennyire korai dísztárgy található, így a szakemberek ez alapján készítették el a szomszédos metszetszalon hiányzó csillárját.
A Veszprémmel kapcsolatos cikkeinket itt érheti el:
VESZPRÉM | Magyar Krónika
A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat. A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával. A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
Nyitókép: A veszprémi Érseki Palota. Forrás: Csodálatos Magyarország
