A Pazirik stúdió tavaly készített rekonstrukciós rajzokat egy Baranya megyében feltárt avar kori sírról. Ehhez kapcsolódóan létrehoztak egy „animate on scroll” (AOS) oldalt is, amely a rekonstrukció értelmezését és a régészeti munka hátterét hivatott bemutatni. Ez egy online térben elérhető, az egérgörgő segítségével kezelhető interaktív felület. Ezzel a munkájukkal nyerték meg Az Év Honlapja verseny oktatási kategóriáját, illetve a megmérettetés abszolút győztesei is ők lettek.
| A Pazirik stúdiót nem kell bemutatni a történelem, illetve a magyar várak iránt érdeklődő közönségnek. Amennyiben valaki mégsem találkozott a pécsi csapat digitális rekonstrukcióival, makettjeivel, az többek között várak, kastélyok kiállításain, valamint a cég oldalán is megcsodálhatja, hogyan lehet életre kelteni akár több száz éves romokat a virtuális térben. |
Vár állott, most bithalom | Magyar Krónika
Hogyan lehetséges újjáépíteni több száz éves várakat, kastélyokat és templomokat anélkül, hogy egyetlen téglát is megmozdítanánk? A Pazirik csapata tudja a választ: digitális rekonstrukció. Balogh Andrással, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk.
Balogh András, a cég ügyvezetője elmondta, a siker megerősítette őket abban, hogy van létjogosultsága az AOS-nek. Elkezdtek azon gondolkodni, mely tartalmaikhoz illene ez a típusú történetmesélés. Végül a füleki várról készítettek még hasonló interaktív oldalt, illetve visszatértek az egyik első projektjükhöz, a simontornyai várhoz. Balogh András hozzátette: a legfrissebb kutatási eredmények alapján újragondolták a rekonstrukciót, és készítettek egy új verziót. A kutatómunka során a Pazirik kreatív vezetője, Szakonyi Balázs és Buzás Gergely építészettörténész olyan nyomokat találtak a falakon, amelyeken elindulva a vár eddig ismeretlen múltja bomlott ki előttük. Már ekkor tudták, hogy a rekonstrukció mellett egy speciális eseményvezérelt AOS-oldalt is készítenek majd a tolna megyei várról.
Először felvázolták a történetszálat, hiszen az AOS tulajdonképpen egy vertikálisan futó történetmesélés. Meghatározták a tematikus pontokat, amelyeken keresztül az érdeklődők megismerhetik a vár, illetve a rekonstrukció történetét. „Az AOS olyan, mint a filmrendezés, van dramaturgiája, forgatókönyve – hangsúlyozta a stúdió ügyvezetője. – A történeti AOS legfontosabb eleme, hogy a látogatók megértsék, a talált nyomok mit jelentenek, azok alapján mire lehet következtetni, így megismerve ezt a sajátos »nyomozást«.”
Az egyes vakolatrészeken fennmaradt kváderfestésnyomok például egyértelműen arról árulkodnak, hogy az épület többi része is így nézhetett ki. A vár építése során egyébként folyamatosan történtek változtatások, többször is meggondolták magukat az építtetők, erre utal például több helyen is a félbehagyott csorbázat. Egy érdekes hipotézis, hogy a lépcsőháztorony belsejében látható vörös és fehér téglamintázatot imitáló festés egykor az egész torony külsejét borította. Buzás Gergely szerint a torony külső festése azért csak a később hozzátoldott lépcsőház belsejében maradt fent, mert ez megvédte a történelmi korok viharaitól, a szabadon maradt felületeket pedig többszöri újravakolták az évszázadok során. A falakon fellelhető nyomokból kikövetkeztethető, hogy a vártorony felső szintjén egy faszerkezetes védőfolyosó helyezkedett el. Jelenleg egy barokk szint található ezen a részen. Ezt a folyosót konzolos gerendák tartották, így a falhoz illeszkedő faszerkezet egy részét körbe kellett vakolni. Hasonló nyomok az udvar felől nézve is fellelhetők, ezek az épületet körbeölelő falodzsának a helyét mutatják.
„A koncepciónk az volt, hogy a Mesélő kövek olyan legyen, mint a nyomokból olvasás egy gyilkosság tetthelyén. Megmaradtak a különböző korokból az átalakítások nyomai, amelyeket ha valaki képes értelmezni, megismerheti a vár történetét. A rekonstrukció simontornyai bemutatásakor beszélgettem egy olyan helyivel, aki rengeteget foglalkozott a várral, nagyon erős az épülethez való kötődése, de soha korábban nem szúrtak szemet neki a gerendanyomok. Amikor a rekonstrukciót és a bizonyítékokat összekapcsolva látta, akkor csodálkozott rá erre a felfedezésre. Többek között ez a célunk az AOS-szel, hogy elmeséljük, miként jutottunk el a különböző következtetésekre. A látogató – a bizonyítékok alapján – maga győződhet meg a vár rekonstrukciójának pontosságáról” – emelte ki Balogh András.
Az AOS-oldal linkjét alább találja:
