Keresés
Close this search box.

Minden napszakban marasztaló hangulat – ilyen a Bartók – Reggel. Délben. Este.

Szöveg: Demeter Anna

Fotó: Földházi árpád

A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Bartók klasszikusan kortárs terébe is.

Kellemes zene, otthonos melegség, sokrétű, egyedi választék fogad bennünket a Bartók Béla út elején, a zeneszerző nevét viselő, klasszikusan kortárs térben. A helynek azonban nincs konkrét, pár szóval meghatározható identitása. „Elmúlt az a világ, amikor deklarálni kell, mi vagy. A 2019-es nyitás előtt a gyerekeim azt mondták, ne mi döntsünk a keretekről, a Bartók legyen mindenkinek más, legyen fogalom” – említi a média világából a vendéglátásba igazoló, utazásaiból máig inspiráló Kereszty Gábor. A tulajdonos a kilencvenes évek elejét tudósítóként Párizsban töltötte, az ottani éttermi stílusvilág pedig magával ragadta, és az élmények hazai megvalósítására ösztönözte.

A gondolat immár harminchat éve valóság, egy évtizede pedig fő tevékenysége Budapest számos pontján, a Bartókon ráadásul reggel, délben és este is. A felsorolás, amely a hely szellemiségét fémjelző márka is, nem félrevezető: legyen szó gyors kávéról, ráérős brunchról vagy romantikus vacsoráról, ide minden napszakban megéri betérni. „Mivel egész nap nyitva az ajtónk, markáns törzsvendégkörünk alakult ki. Emiatt nem is tudnánk szimpla vendégkiszolgáló viszonyban működni. A marasztaló hangulat pedig a szezonalitást, különlegességeket és hagyományokat egyaránt képviselő étlapunknak, a minőségi kávéinknak, söreinknek és borainknak, de leginkább társtulajdonos páromnak, illetve a közönségorientált csapatunknak köszönhető” – vallja az alapító.

A környéken felnövő, világlátott vezető egy kis Berlin-beütést érez a budapesti negyedben, amelyet a Bartók is színesít. Szerinte ahogy az utcanév magában foglalja a „bar” és az „art” szavakat, úgy a galériák által képviselt művészi érték mellett megjelenik a fiatalos, alternatív közeg is. „A szomszéd helyek is biztosan egyetértenek abban, hogy mi itt nem műviesen hoztuk létre a magunk külön kis világait. Pont úgy élünk, mint amit itt képviselünk.

A Bartók sava-borsa - ételajánló a kultutcából | Magyar Krónika

Kilenc fogás, amelyet csak a Bartókon lehet megkóstolni, illetve amelyet nem szabad kihagynia annak, aki a környéken jár.

Hasonló tartalmak

Tudom én, mi a boldogság – az őstihanyi Punk Ferenc története

Kevés embert hallani akkora rajongással beszélni Tihanyról, mint Punk Ferencet. Ráadásul egy olyan Tihanyról, aminek már a nyomai is alig lelhetők fel, amit már elképzelni is nehéz. Lékhalászokról, kecskeköröm-árusításról, hegyenjárókról, Illyés Gyulának szatyorban hordott éti csigáról, 1956-ról és még számos, regénybe illő dologról beszélgettünk az általa alapított Ferenc Pince Csárdában.

Tihanyi látkép, 1962, Fortepan, Magyar Krónika Magazin

„Létrehozni egy ideálkép mását” – a tihanyi „Itália” kertjeiről

Egész emberi-történelmi tudásunk olyan esetleges, mint Oma elbeszélései. Bizonyos elemei összeillenek, mások nem. A képzelet által kiszínezett múlt – sőt: a jelen – egy-egy darabja néha felbukkan és fellobban, mint a láng, aztán elenyészik. Emlékek. Illatok. Kertek. Tárgyak. Könyvek. Lábnyomok. Töredékek Tihanyból.

Mi lesz a Balaton sorsa hosszú távon? – Boros Gergely limnológust kérdeztük

Közel száz évvel ezelőtt Klebelsberg Kunó javaslatára alapították meg a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet, amely számos szervezeti átalakulást és viszontagságot túlélve sikeresebben működik, mint valaha. A Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat alá tartozó, tihanyi székhelyű intézményben nemcsak magas színvonalú szakmai munka folyik, de egész évben várják a látogatókat is.

Gyöngyök a dombok között – levendulatörténet a tihanyi Lavenderből

Apró, élénklila színű virág, kincset érő olaj. A tihanyi levendula története csaknem száz évvel ezelőtt kezdődött, egy-egy elhivatott embernek köszönhetően pedig a jövőnek is tovább íródhat. Bittmann Eszterrel, a Lavender Tihany ügyvezetőjével a Belső-tó partján lévő üzemben beszélgettünk a félsziget ikonikus növényéről.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.
  • _fbp

A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _ga_M1TCWC2EWM

Összes tiltása
Összes engedélyezése

KRoNIKA.HU Hírlevél

Légy részese a történetnek!