Mikszáth Kálmán klasszikusát Tege Antal a kilencvenes évekbe helyezte át, így
a közönség a rendszerváltás utáni Magyarországot idéző világban láthatja a romantikusnak tűnő, ám valójában éles társadalomkritikát hordozó történetet.
Az olvasópróbán Seregi Zoltán színházigazgató kiemelte, hogy ez az évad negyedik magyar darabja a teátrum repertoárjában, ami a helyi közönségnek különösen értékes színházi élményt jelenthet. Tege Antal rendező elmondta:
bár nem saját választása volt a darab, hamar megtalálta a kapcsolódást Mikszáth világával, és új megvilágításban, modernebb környezetben szerette volna bemutatni a műben megjelenő társadalmi dilemmákat.
A rendező szerint a 19. század konfliktusai, különösen a szerelmi témájúak, ma már nem rezonálnak ugyanúgy a közönségben, ezért választotta a múltidéző megoldást. Ezzel nemcsak a történet idősíkja változik, hanem a társadalmi-politikai háttér is:
az 1848-49-es szabadságharc helyett most az 1956-os forradalom emlékei adják az események mögötti hátteret.
Az új változat szövegkönyvét Czene-Polgár Donát készítette, aki elmondta, bár egyetlen eredeti Mikszáth-sor sem maradt a szövegben, a cselekményvezetés hű maradt a regényhez. Vacsi Dávid díszlettervező különleges vizuális megoldásokkal emeli ki a korszakváltást:
klasszikus díszletfalak helyett 500 méter fehér szövetet használnak, amelyen vetítések segítségével elevenednek meg a jelenetek, sőt, egy gyöngyfüggöny bevetésével további térhatást érnek el.
A jelmezek Kiss Kata tervei alapján készültek, a Tóth család karaktereit pedig kissé ironikus, „Dallas-feelinggel” ruházzák fel.
A darab zenei világát a hip-hop és techno ritmusok jellemzik, kiegészítve egy-egy klasszikus dallammal, amelyek közül az 1960-as filmfeldolgozásból ismert motívum és Beethoven nyitánya is felcsendül az előadás során, utóbbi az 1956-os forradalom megidézéseként.
A szereplők sorában olyan nevek szerepelnek, mint Czitor Attila, Kiss Viktória, Bartus Gyula, Katkó Ferenc, Csonka Dóra és Csurulya Csongor, míg Mikszáth Kálmán alakját maga Tege Antal formálja meg. A darab nemcsak új értelmezést ad a klasszikus regénynek, hanem sajátos módon igyekszik közelebb hozni a közönséghez korunk társadalmi kérdéseit is.