A miniházak negyven négyzetméter alatti, jellemzően zártkerti ingatlanon épült, nagy kerttel körülvett lakhelyek. A miniházas életmódot választók nem csupán arról hoznak döntést, hogy nemet mondanak az indokolatlanul nagy, magas rezsivel járó ingatlanokra, ez a lakhatási forma ugyanis egyúttal környezettudatos, természetközeli, minimalista életmódot is jelent. Orosházi Erzsébet, a Miniházakért Magyarországon Civil Társaság egyik alapítója anyagi okokból döntött úgy, hogy egyedülálló anyaként megvásárol egy ezeregyszáz négyzetméteres külterületi telket a rajta álló romos házzal. A régi épületet elbontották, a használható alapra pedig könnyűszerkezetes technikával huszonkilenc négyzetméteres házat építettek, nagyrészt saját kezűleg, az édesanya kivitelezői szakmai tapasztalatának köszönhetően. A tetőtérben – illetve mivel a háznak könnyített fafödéme van, inkább a galérián – két kis hálót is ki tudtak alakítani.
OROSHÁZI ERZSÉBET
Huszonöt éve lakberendezőként kezdte pályafutását, majd építésvezetőként dolgozott, jelenleg projektmenedzser építőipari kis- és közepes beruházásokon, emellett kertépítést tanul. Szakterülete a miniotthonok kialakítása és felújítása
„Miután már a miniházamban éltem, tapasztaltam meg, hogy ennek az életformának rengeteg kedvező hozadéka van, és egészen újfajta életminőséget ad” – emlékszik vissza a kezdetekre Erzsébet. Csak a döntése után ismerte meg a külföldön egyre népszerűbb tiny house mozgalmat. Bár hasonló gondolatvilágot képvisel, mint a miniház, lényeges különbség, hogy a tiny house kerekeken guruló, vontatható építmény, jelentős méret- és tömegkorlátozással, így inkább csak átmeneti tartózkodásra ideális. Ez az összehasonlítás is megerősítette Erzsébetet, hogy a fixen épülő miniházak mellett tegye le a voksát, ráadásul fontos szempont az is, hogy rengeteg zártkerti, zöldövezeti ingatlan áll ma üresen, amely így újrahasznosíthatóvá válik. A korábban népszerű telkeken álló – az emberek szőlőst, gyümölcsöst, veteményest tartottak fenn a városon kívül –, addig nem lakóház funkciójú apró épületek ugyanis felújítás után alkalmassá válhatnak arra, hogy teljes értékű életteret nyújtsanak.
Orosházi Erzsébet Herendi-Molnár Zsuzsannával alapította a Miniházakért Magyarországon Civil Társaságot azon tervezési-átalakítási feladatok népszerűsítésére, amelyekkel maximálisan komfortossá tehetők ezek az épületek. A miniház sokaknak lehet járható út – olyanoknak is, akik kilátástalannak tűnő élethelyzetben vannak. Kis térben lakni alapvetően nem idegen az embertől, hiszen az egy-, másfél szobás lakások sem haladják meg a negyven négyzetméternyi alapterületet. A miniházak nagy kertje viszont fontos, tágítja az életteret, de nem a természettől veszi el a területet. „Sokat vagyunk kint, ha társaságot hívunk, a kertben látjuk őket vendégül” – mondja Erzsébet.
Aki a miniházas életmódot választja, anyagilag függetlenebbé válhat, hiszen nem fizet hitelt, alacsony a rezsije – Erzsébet házának fűtése sem kerül sokba a szigetelésnek köszönhetően –, illetve azért is, mert a kisebb tér nem teszi lehetővé a túlfogyasztást. Nemcsak az energiapazarlást fejezi be az ember, hanem megváltoznak a vásárlási szokásai is. „Rengeteg felesleges dologra költöttünk, amíg nagyobb térben éltünk – meséli –, most viszont tudatosan vásárolok, minden termékről százszor átgondolom, hogy valóban szükségem van-e rá. Így marad pénz a minőségi időtöltésre, például utazásra, ami addig egyedülállóként, gyerekkel csupán álom volt.”
A másfél éve induló mozgalomhoz mind többen csatlakoznak, hiszen ezek az apró lakóhelyek egyszerre jelentenek komfortos, élhető életteret és a természettel harmonikus, fenntartható életmódot.
A fizikai mellett a mentális egészségünkre is hatással van a klímaváltozás. Az ökoérzelmekről és a lehetséges megküzdési módokról Ágoston-Kostyál Csilla kutatót, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének munkatársát kérdeztük.
Tkacsik Márta, a budajenői Patikakert alapítója felelősségről, alkalmazkodásról, cselekvésről és a közösségek újraépítéséről ökológiai válság idején.
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.
A KIX alkotói tizenkét éven keresztül követték a kallódó kamaszgyerek, Sanyi életét. De lehet-e fejlődéstörténet hőse az, akinek a nevéhez egy gondatlanul előidézett tragédia is tapad? Hogyan segíthet nehéz sorsú nagyvárosi gyerekeknek a kitörésben egy hobbiprojektnek indult dokumentumfilm? Révész Bálintot, a film egyik rendezőjét kérdeztük.
Legemberibb alapélményünk a másokhoz való kapcsolódás, de mi történik, ha ez a képességünk elhalványul? Sóki Diánával, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusával a demenciával érintett emberek intézményi támogatásáról beszélgettünk.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
