Május a tavasz csúcsidőszaka, amikor teljes pompájában kivirágzik a természet. Az ősidőktől a növekedés, a termékenység és a bőség ideje ez, amikor az újjászületett természetet, az életet és a szerelmet ünnepelték. Fontos hónap a magyar néphagyományban is, a májusi szokások, hiedelmek és ünnepek a párválasztáshoz, az udvarláshoz kapcsolódnak.
Honnan származik a májusfaállítás szokása? | Magyar Krónika
A természet újjáéledésének szimbóluma, a megújuló élet archaikus jelképe, szerelmi ajándék: cikkünkben a májusi zöld ággal kapcsolatos legendáknak és hagyományoknak jártunk utána.
„Ma van május elseje, és ezen a napon a világ fiai ősidőktől fogva árnyas erdők és ligetek kellemességeivel, madarak énekével gyönyörködtetik magokat” – írta Temesvári Pelbárt a tavasz örömünnepéről. A majálist, a vidám népmulatságot hagyományosan valamelyik közeli erdőben tartották. A település apraja-nagyja felkerekedett, és vidám énekszóval, muzsikakísérettel, jóízű falatokkal megrakodva kivonult a falu melletti erdőségbe. Miközben a magukkal vitt étel-italt közösen elfogyasztották, játékokat játszottak, versenyeket tartottak, énekeltek és táncoltak. De nem csak május elseje, az egész hónap a megújulás körül forgott.
A hónaphoz időjárásjósló szólások, valamint a paraszti életről, a földművelésről, az állattenyésztésről és a háztartás kérdéseiről szóló úgynevezett gazdaregulák is kapcsolódnak. A legismertebb ezek közül a „májusi eső aranyat ér”, ami azt jelenti, hogy az e havi csapadék nagyon hasznos, mert jót tesz a veteménynek és a gyümölcsfáknak. Az „őszit porba, tavaszit sárba”, „májusi sár aranyat ér” szólások szintén azon a népi megfigyelésen alapszanak, hogy a májusban hulló esőt bőséges termés, gazdag aratás követi. További népi megfigyelések: ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, sok eső lesz, ha pedig májusban „a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik”, gyakran hallhatunk mennydörgést.
Májusban számos, a természetvédelem jelentőségét hangsúlyozó jeles nap van, amelyek felhívják a figyelmet a fenntartható fejlődés, az élhető jövő fontosságára is. A madarak és fák napját Herman Ottó javaslatára – „évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében” – tartjuk május 10-én 1906 óta.
A polihisztor, aki eljegyezte Jászai Marit – Herman Ottó különös élete | Magyar Krónika
Autodidakta tudós, szerető férj, politikus, aki sohasem engedett a negyvennyolcból… Herman Ottónak köszönhetően jött létre 120 éve a Magyar Madártani Intézet elődje Budapesten.
Az állat- és növényszeretet napját Magyarországon május 15-én tartják, az ünnepet először a budapesti állatkertben rendezték meg 1994-ben. A magyar természet napját – május 22-e – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország alapította, hogy felhívja a figyelmet a hazai természeti értékekre. Ekkor van a biológiai sokféleség világnapja is, amely a növény- és állatfajok változatosságának őrzésére figyelmeztet. Az európai nemzeti parkok napján, május 24-én pedig a nemzeti parkok szerveznek programokat és mutatkoznak be a nyilvánosság előtt.
