A Puskás Aréna helyén lóversenytér terült el, ahol ma a Hősök terét találjuk, ott egy díszkút köpködte a vizet, az ELTE lágymányosi campusának felépítéséhez egy tavat kellett feltölteni, Budapest legmagasabb lakóháza pedig kertészetek helyén magasodik. A Fortepan fotóarchívumában nem pusztán a város képét meghatározó épületekről találunk fotókat, hanem azt is felkutathatjuk, hogy egykoron mi volt a helyükön – olvasható a Heti Fortepan oldalán.
Amikor a Fortepan fotótárát böngésszük, általában az ikonikus épületekre figyelünk fel, amelyeket magunk is ismerünk, bár a régi képeken a környezetük másként fest. Érdekes látványt nyújt például a régi Kossuth tér, amikor a Parlament komplexuma már elkészült, de még ipari kémények füstöltek körülötte, vagy mennyivel másképp nézett ki a Keleti Pályaudvar, amikor egy hatalmas park terült el előtte. Hasonlóan izgalmas élmény, amikor olyan ismert épületeket látunk egy-egy archív felvételen, amelyek már csak a fotókon léteznek. Ilyen például a Petőfi Csarnok és a Skála Nagyáruház, valamint a Regnum Marianum templom és a régi pesti városháza is.
Ritka eset azonban, amikor olyan képeket találunk, amelyek később ikonikussá váló épületek helyéről készültek, amikor azok még nem léteztek. Ennek temrészetesen az az oka, hogy sokkal gyakrabban fordul elő, hogy valaki egy látványos épületet, helyszínt fotóz le, mint egy területet, ahol semmi érdekes nincs.
Egy üres terület rengeteg funkcióval rendelkezhetett. Az Újpalotai lakótelep helyén, ahol ma Budapest legmagasabb lakóháza, a Tenke Tibor és Mentes Endre által tervezett Víztoronyház is található, valaha bolgárkertészet működött. Meglepő, hogy egyáltalán készült a helyszínről felvétel, illetve hogy a háttérben felsejlő rákospalotai házakból rá lehet jönni, hol is járunk.
Persze más a helyzet, ha egy füves térhez olyan funkció társul, mint például a lóversenyzés. A Népstadion, későbbi pedig a Puskás Aréna helyén elterülő városligeti Lóversenytér példának okáért ilyen. Miért városligeti az említett lóversenypálya, ha nem is a Ligetben található? – merül fel a kérdés. A városligeti jelző nem volt alaptalan, hiszen a várostervezők akkoriban még abban reménykedtek, hogy a Népliget és a Városliget összekapcsolásával, a Kerepesi úti temetőt is beleértve, egy parkgyűrűvel veheti körbe Pestet. Állítólag ennek köszönhető, hogy a kocsikázásra és lovaglásra tervezett Stefánia út ilyen lágy ívben kanyarodik az Olof Palme sétányból kiindulva.
Amennyiben érdekli, mi állt a Városliget ikonikus épületei helyén vagy az Andrássy út végén, kattintson ide az eredeti cikk eléréséhez.
Budapest olyan mint egy jó focicsapat – mátyásföldi séta Zubreczki Dáviddal | Magyar Krónika
Építészeti mesemondó – így aposztrofálja magát a mátyásföldi Zubreczki Dávid. Az „Urbanista” kezdetben blogjával, manapság pedig többek között sétáival és könyveivel hirdeti, hogy az épületek olyan történeteket rejtenek, amelyeket érdemes meghallani, az építészetről viszont nem érdemes hallgatni. Ő a szerzője az áltunk szemlézett Heti Fortepan bejegyzésnek is.
