Földerült keletről című új lemezed az egykori felföldi karácsonyokat idézi meg. Somorjáról származol – meghatározó számodra a gyerekkor világából magaddal hozott életszemlélet?
Igen, szüleim konzervatív értékrendjét hoztam magammal. Világlátásuk, felmenőink, elődeink, közösségünk, hagyományaink, szellemi értékeink tisztelete, az élet értékelése, a kultúra iránti szeretet és elköteleződés meghatározó számomra.
A lemez hanganyagát a somorjai középkori templomban rögzítettétek élőben. Fontos volt számodra, hogy templom legyen a helyszín?
Igen, Somorján több templom is van: katolikus, református, evangélikus. Ráadásul van egy zsinagóga is, ami ma már inkább galériaként funkcionál. A lemezfelvétel a református templomban készült. Gyerekkoromban a somorjai katolikus templom kórusában énekeltem, majd klasszikusmagánének-órákra kezdtem el járni a helyi zeneiskolába, így Németh Imre tanár úrnak köszönhetően sok fellépésem volt a somorjai református templomban is, ami egy csodálatos, freskókkal díszített középkori templom. Rengeteg különleges koncerten voltam itt hallgatóként és fellépőként is, és szeretem a hely akusztikáját és hangulatát. A freskók pedig segítenek ráhangolódni a zenére, és egy másik korba varázsolják az embert. Fontos volt számomra, hogy ehhez a zenei anyaghoz és akusztikus hangszereléshez természetes közeget válasszak, ahol élőben, minél valósághűbben, valamint a tér által nyújtott hangzásvilággal szólal meg és zeng a zene.
A lemez a felföldi adventi és karácsonyi népénekekből és népdalokból merítkezik. Milyen tematika alapján válogattad és dolgoztad fel őket?
A hangsúlyt a karácsonyi ünnepkörre, valamint a Felföld népzenei tájegységére helyeztük. Az utóbbi években kezdtem el kidolgozni a népzenei portfólióm, aminek részeként első önálló lemezem is a felvidéki magyar népzenéből készült válogatás, illetve egy népzenei gyűjtésekből feldolgozott népénekes lemezt is rögzítettünk tavaly. A választásokkal próbáltam a saját személyiségemet is megjeleníteni, mivel magam is felvidéki vagyok. Idén a felföldi népzenei tájegységből, vagyis a szlovákiai magyarság és Észak-Magyarország területeiről gyűjtöttünk.
Mi hallható még a lemezen? Mit hordoz még a zene a felföldi hagyományból?
Rögtön az első összeállítás egy gregorián himnusz, az adventi hajnali misék éneke, amely egyfelöl hangolódás az adventra, másfelől bevezetés a zenei anyaghoz, hiszen sok karácsonyi népdal egyházi jellegű. Ezt a gregorián, egyszólamú dalt pedig a saját népzenei hangszerelésünkkel ruháztuk fel, és kicsit a saját zenei ízlésünkre formáltuk.
A lemezen egyes zenei összeállítások a Felföldön jellemző, a karácsonyi ünnepkörhöz tartozó szokásokat is megelevenítik, például a mendikálást, a szentcsaládjárást vagy az ostyahordás szokását.
A lemezen a népdalgyűjtések népzenei feldolgozása mellett vannak nem teljesen autentikus zenei megoldások is, mint például néhány karácsonyi altató. Felénekeltünk egy gregorián eredetű, kapuvári bakteréneket is, ami ugyan már nem a felföldi népzenei tájegységhez tartozik, de zeneileg ideillőnek tartottuk. Ehhez és az ostyahordás szokásához is Medgyesy-Schmikli Norberttől kaptuk a biztatást.
Honnan ered kötődésed a felföldi vallásos zenei hagyományhoz? A ma embere mit tud ebből a hagyományból meríteni?
Szlovákiai magyarként ennek a tájegységnek a zenei hagyományát érzem legközelebb magamhoz. Karácsonykor még inkább szeret az ember zenét hallgatni, énekelni, ilyenkor valahogy fogékonyabb az emberfelettihez való kapcsolódásra is, ami ezekben az egyszerű népdalokban is megjelenik. Ahogy a népdalok megfogalmazzák az érzéseket, úgy a maguk egyszerű szépségével jelenítik meg a karácsonyi misztériumot is. Találónak érzem, ahogy a Kisjézus jászolához érkező pásztorokkal e foglalkozás népzenei szokásdallamai is megjelennek. Ezért is került a lemezre sok „pásztoros” hangzású és szövegű dal, ami megjeleníti az ő egyszerűségüket, kedvességüket, szeretetüket.
Mit adhat ma a népzene, a népi kultúra? Hogyan segíti az ünnepre való hangolódást?
A népzene és a népi kultúra biztos alapot nyújtanak nekem az évkör ünnepeire való hangolódásra. Ha másra nincs is idő a nagy sietségben, ezek a karácsonyi népdalok akkor is ott vannak velünk, hogy mi is eljuthassunk a Kisjézus jászolához. A lemez felépítésével is ezt követtem: az advent kezdetével először a hajnali misék éneke, majd az angyali üdvözlet története, a szálláskeresés, a szentcsaládjárás eseményei követik egymást, hogy a pásztorok világából megérkezzünk a megszületett Kisjézushoz egy altató kíséretében, a lemez végén pedig egy újévi népének hallható.
Hogyan tud a ma embere mindezek keresztül kapcsolódni a néphagyományhoz?
Ezek a régi énekek talán nem igazán a mai fülnek valók, ahogyan a templomi énekeket sem hallgatjuk csak úgy a mai korban. Mégis azt gondolom, hogy ez a műfaj megállja a helyét, főleg ilyenkor az ünnepek közeledtével. Hangzásvilágukban és szövegeikben is őrzik a régi világ egyszerűségét és kapcsolódását az emberfelettihez, amiből ilyenkor az ünnepek közeledtével bőven van mit merítenünk. Népdalaink, népzenénk a mai kor embere számára is értékrendet jelentenek, megalapozzák az identitását.
Sok helyen mire a népdalokat, népszokásokat összegyűjtötték, az egyén már nem ismerte az eredeti jelentéstartalmukat, de a közösségi emlékezet mégis megőrzött számos régi, a közösség szempontjából is értékes hagyományt. A népzenekutatók, néprajzkutatók rögzítették ezeket, és utólag sikerült a jelentéstartalmukat is feltárni, így a mai világban is hasznos tudásként szolgálhatnak.
Talán így könnyebb kapcsolódni hozzájuk, hiszen ma mindent szeretnénk megérteni, mielőtt befogadnánk az életünkbe. A karácsonyi misztérium talán ezért is tud ilyen varázslatos lenni korunkban…
Számodra mit jelent a karácsony, hogyan készülsz rá?
A karácsony kiváltképp fontos ünnep nekem. Találkozik benne a várakozás varázsa, a családi meghittség és az Istennel való mélyebb kapcsolódás az év végén, mikor az ember könnyebben teszi le a világi terheit. Ráadásul a születésnapom is pont erre az időszakra esik, így még inkább személyes kötődésűnek érzem ezt a varázslatos időszakot. Számomra akkor teljes az ünneplés, ha sikerül megélnem az adventi várakozást, ha sikerül valamilyen felajánlást, lemondást tartanom a kisböjtben, és ha a családi körben is meghitten lehetünk együtt. Így a karácsonyfa alatt tényleg érzem, hogy jelen van az Isten.