2014-ben a holokauszt 70. évfordulója alkalmából nyílt meg a pécsi Janus Pannonius Múzeum Vasváry-ház kiállítóhelyén az a különleges tárlat, amely a roma holokauszt témáját tényeken, történeteken és műalkotásokon keresztül mutatja be. A kiállítás magját roma képzőművészek a holokauszt témáját feldolgozó alkotásai jelentetik. A cigányság vizuális hagyományaiban gyökerező művek a képzőművészet nyelvén érzékeltetik e népcsoport szenvedéstörténetét és máig feldolgozatlan traumáját. Olyan neves kortárs alkotók művei láthatók, mint Bogdán János, Ferkovics József, Horváth Zoltán Jenő, Kalányos Gyula, Kosztics László, Kunhegyesi Ferenc, Orsós Teréz, Pintér Sándor, Ráczné Kalányos Gyöngyi, Szentandrássy István és Túró Zoltán.
E törzsanyag köré szerveződik a kiállítás további része, korabeli fotók, dokumentumok, visszaemlékezések, illusztrációk és installációk formájában. A tárlatot előkészítő szakemberek koncepciója szerint a történeti háttér és az arra reflektáló alkotások egymást erősítik és támogatják, hogy a kiállítás egyszerre adjon át ismerteket és segítse a feldolgozást. A befogadás színtereit – az emlékezet, az élet, a viszontagságok, a végzet termeit és a személyes megélés tereit – követve a látogató egy olyan utat jár be, amely során egy életsorsot is megismer: az Auschwitz-túlélő nyolcéves kislány, Else Schmidt történetét.
A Parajmos – vagy Pharrajimos – jelentése elpusztítás, elnyeletés, felfalatás, elemésztés. Hitler 1942 decemberében rendelte el a cigányok Auschwitz-Birkenauba való deportálását. Ruhájukra lefelé mutató barna háromszöget kellett varrniuk. A II/e lágerrészben külön cigány családi tábort létesítettek, amelyet a táborparancsnok, Rudolf Höss intézkedésére 1944. május 16-án megpróbáltak felszámolni. A foglyok megtudták, mire készülnek fogvatartóik, ellenálltak, az éhező, szomjazó, legyengült emberek utolsó erejüket összeszedve az őrökre támadtak, és győzelmet arattak. Sikerült megakadályozniuk a tábor megsemmisítését. Sajnos időleges győzelem volt csak, 1944. augusztus 2-ának éjszakáján a tábort felszámolták, azokat, akik még képesek voltak dolgozni, elszállították, az ott maradottakat – háromezer embert, köztük az ott született 371 csecsemőt – elpusztították. Ennek emlékezetére augusztus 2-a a roma holokauszt nemzetközi emléknapja.
A Vasváry-házat az ingatlan műszaki állapota miatt 2024-ben be kellett zárni, ezért a kiállítást jelenleg a virtuális térben lehet meglátogatni. A Roma holokauszt oldalon teremről teremre digitálisan járható be a tárlat, a látogatók a műalkotásokra kattintva részletes leírást kapnak azokról. Az internetes kiállítás részletesen felépített múzeumpedagógiai anyagokat is tartalmaz, amelyek alapján az iskolai osztályok tanulói együtt dolgozhatják fel a történeti dokumentumokat és a képzőművészeti alkotásokat. Else történetére érdemes egy külön foglalkozást szánni, hogy a diákok megértsék az identitás sokrétűségét, felismerjék a diszkriminációt és annak veszélyeit, hatásait az egyén személyiségére.
A honlapon Márfi Attila a roma holokauszt történeti hátterének legújabb kutatási eredményeit, Gál Éva a Parajmos – roma holokauszt című kiállítás koncepcióját, Kosztics István a Holokauszt a cigány képzőművészetben című gyűjtemény létrejöttének történetét „mutatja be”, Szuhay Péter pedig a művek megértéséhez viszi közelebb a látogatókat. A négynyelvű Emlékezzél, ember című részben a lírai írások, a visszaemlékezések, a versek a történelm e tragikus időszakát az érzelmi oldalról közelítik meg. A Janus Pannonius Múzeum a virtuális tárlat mellett hamarosan elindítja a vándorkiállítást is.
