A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyet, azon a helyen, amelyet első vajdájuk nevéről Levédiának neveznek, amely vajdát tulajdonnevén Levedinek, méltóságánál fogva pedig, miként az utána való többit is, vajdának hívnak.
Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzásáról (Moravcsik Gyula fordítása)
A magyarok első név szerint ismert vezetője, a 830 körül élt Levedi a múlt homályából Konstantin császár fent idézett soraival tűnik elő, más forrásunk nincs is róla. Ezt a művet, amely 11. századi másolatban maradt fönn, és 16. századi nyomtatott kiadása után vált a korai magyar történelem egyik legfontosabb forrásává, valószínűleg valóban maga a császár írta 950 körül, ráadásul nem is a nyilvánosság számára, hanem kézikönyvül trónörökös fia, II. Rómanosz használatára. Több mint valószínű, hogy az információit Levediről az udvarát 948-ban felkereső, Bulcsú harka vezette magyar küldöttség tagjaitól szerezte (a harkai méltóságról később lesz szó). A türk szó ne tévesszen meg senkit. Ahogy arra a sorozat első részében is utaltunk, a császár a magyarokat értette alatta, ez a művének sok egyéb helyén is egyértelmű. A szláv vajda méltóságnév sem tűnik autentikusnak, talán szláv tolmács közvetítésével került bele a szövegbe.
A magyarokról könyvének 38., 39. és 40. fejezetében viszonylag hosszan írt a császár. Tőle tudjuk, hogy az Anonymusnál Hétmagyarnak nevezett magyar törzsszövetség 830 körül a hatalmas Kazár Birodalom vonzáskörzetében, annak északnyugati peremvidékén élt, talán ahhoz hasonlítható függőségben, ahogy az Erdélyi Fejedelemség függött az Oszmán Birodalomtól. A császár részletesen leírta Levedi szállásterületének helyét, de a művében megnevezett folyók azonosítása vitatott. Ha a mai térképen mégis meg szeretnénk jelölni egy területet, ahol a magyarok éltek, akkor jó valószínűséggel választhatjuk a Déli-Bug folyó alsó szakaszát, az Odesszától keletre fekvő mai Mikolajiv megye körzetét.
A sorozat előző része:
Valamikor a 8. században ide érkezett meg a magyarság, és úgy tűnik, hogy a 9. században Levedi itt szervezte nomád állammá a magyar és csatlakozó törzsek szövetségét. E szövetség részesévé vált a kazárok és a délorosz sztyeppe más népei közötti háborúskodásoknak, amelyek következtében a 840-es évek során vereséget szenvedett a keletről tért foglaló besenyőktől. Az amúgy is törzsek szövetségeként élő magyarság ekkor kettészakadt, egy része Perzsia vidékén talált új szállásterületet, róluk 954-ből szavárd néven maradt fönn híradás. A többség Levedi vezetésével nyugatabbra húzódott, arra a területre, amelynek nevét Anonymus Etelküzüként hagyta ránk, ma Etelköznek mondjuk. Ennek a helymeghatározása is kérdéses, ám jól érvelhető, ha nagyjából a mai Moldova területére, a Prut és a Dnyeszter folyó közére helyezzük.
A hatalomváltásra feltehetően itt került sor. Konstantin erről részletesen ír. „A kagán azt mondta neki (Levedinek – a szerk.), hogy »azért hivattunk, hogy mivel nemes származású, értelmes és vitéz vagy és a türkök között az első, nemzeted fejedelmévé emeljünk, és engedelmeskedj a mi szavunknak és parancsunknak.« Ő pedig válaszolva a kagánnak, azt mondta, hogy »nagyra értékelem irántam való hajlandóságodat és jóindulatodat, és illő köszönetemet nyilvánítom neked, minthogy azonban nincs elég erőm ehhez a tisztséghez, nem fogadhatok szót neked, azonban van rajtam kívül egy másik vajda, akit Álmosnak neveznek, akinek fia is van, név szerint Árpád, ezek közül akár az Álmos, akár a fia, Árpád legyen inkább fejedelem, aki rendelkezésetekre áll«.”
Kevéssé valószínű, hogy egy évszázaddal később a történtekről a bizánci udvarban beszámoló magyar követek ilyen alázatos szerepben írták volna le egykori fejedelmüket. Maga az esemény azonban kétségkívül megtörtént. Említettük az erdélyi–oszmán párhuzamot. Nos, Erdélyben sem eshetett meg fejelemválasztás a porta előzetes hozzájárulása nélkül – valami hasonló történt az etelközi magyarokkal is.
Konstantin szerint ekkor pajzsra emelve Árpádot választották fejedelemmé.
A történészek többsége úgy gondolja, hogy valójában Álmos váltotta Levedit, Árpád csak őt követte. Levedi további sorsáról nincs híradás.
A sorozat következő részében Álmos történetével foglalkozunk.
